A biodiverzitás csökkenése nem pusztán természetvédelmi probléma. Az élővilág elszegényedése közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, az élelmezésbiztonságot, valamint a gazdaság stabilitását is. A nemzetközi vállalások ellenére a rendelkezésre álló adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a kitűzött célok eléréséhez jelentősen fel kell gyorsítani az érdemi munkát.

Az október 19–30. között tartott jereváni csúcson első alkalommal értékelték átfogóan a 2022-ben elfogadott Kunming–Montréal Globális Biodiverzitási Keretrendszer végrehajtását. Bár a részt vevő államok és a nem kormányzati szereplők mind a 23 cél érdekében tettek lépéseket, az eddigi előrehaladás messze nem elegendő a 2030-as vállalások maradéktalan teljesítéséhez.

Eközben az Európai Unió természethelyreállítási rendelete is jelentős feladatokat határoz meg. A szabályozás értelmében 2030-ig az unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékán kell helyreállítási intézkedéseket végrehajtani. Ezek a lépések alapvetően befolyásolhatják a mezőgazdasági területek ökológiai állapotát és az agrártájak szerkezetét.

A magyarországi feladatokról és a gazdálkodókat érintő kérdésekről az Agrárszektor Alapvetés című podcastjában Kőrösi Leventét, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium biológiai sokféleségért felelős államtitkárát kérdezték. A beszélgetés középpontjában az állt, milyen reális eredményeket lehet elérni 2030-ig a mezőgazdasági területek élővilágának gazdagításában. Szó esett arról is, hogy ehhez milyen változtatásokra, illetve esetleges lemondásokra lehet szükség a hazai gazdálkodók részéről.