Indul az idei Tavaszi természetles, a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója.
Jelentős változások figyelhetők meg a költözőmadarak viselkedésében és vonulási szokásaiban.
2026-ban komoly lépéseket tesz a rendőrség és a természetvédők a madármérgezések megelőzésére.
Új uniós forgalmazási előírások jönnek a baromfiiparban, mutatjuk a részleteket.
A Nébih szerint fokozott madárinfluenza-kockázatot jelent a tél végén az időjárás enyhülése.
Az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen.
Az erdei fülesbagoly telelőhelyek országos lakossági felmérése 2026. január 23-án indul.
Egyre több rovarevő madárfaj telel át Magyarországon, köztük a vörösbegyek, házi rozsdafarkúak is.
A nemzeti parkok a védett madarak téli táplálékának biztosítása érdekében téli hóeltakarításra kötelezhetik a gazdákat.
A több mint négy évtizede futó "Év madara" lakossági internetes szavazást most az énekes rigó nyerte.
A Velencei-tó a madarakat elbírja, de mi ne menjünk még rá, és kutyát se engedjük rálépni, mert, ha beszakad, pillanat alatt a jeges vízbe mélyedhetünk.
A fokozottan védett kerecsensólyom magyarországi állománya jelentős növekedést mutat, a párok száma már meghaladja a kétszázat.
Európában jelentősen megnőtt a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) esetek száma 2025 utolsó hónapjaiban.
Nagy téli madárles címmel az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket az MME.
A Kincstár kérheti a gazdálkodót olyan fotó elkészítésére, amely rögzíti a fotó elkészítésének helyét, irányát.
A tavalyi rekord után tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólymok költőállománya Magyarországon.
A védett madarak pusztulását a Clostridium perfringens baktérium, valamint orsó- és galandférgesség által kiváltott akut bélgyulladás okozta.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
