Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
A FAO legfrissebb jelentése szerint épp a jó minőségű, egészséges élelmiszert a legnehezebb megfizetni Európában.
Magyarország éghajlatának melegedése és szárazodása nem néhány éve, hanem jó pár évtizede kezdődött.
A tudósok már 30 éve előre jelezték a Kárpát-medence kiszáradását, de a döntéshozók nem hallgattak rájuk.
Néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy Magyarországon babért, gránátalmát vagy banánt termesszen az ember.
A klímaváltozás és az egyre súlyosabb aszályok miatt új, agresszíven terjedő idegenhonos növényfajok veszélyeztetik a Kiskunság természetes élőhelyeit.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint drasztikusan leromolhat a magyar földek termőképessége 2100-ra.
A papaja a legtöbbek számára még mindig egzotikus trópusi gyümölcs, pedig ma már Magyarországon is sikeresen termesztik.
A vízmegtartó talajművelés, a regeneratív gazdálkodás és a valós idejű aszálymonitoring egyaránt hozzájárulhat a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javításához – ezt bizonyította a Nemzeti KAP-hálózat mezőfalvai szakmai napja is, ahol a mintaterület lehetőséget biztosított a különböző növénykultúrák és agrárerdészeti megoldások bemutatására is.
A Nemzeti KAP-hálózat elsődleges feladata a mezőgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos információáramlás erősítése.
Egy 1875-ös logika méri a magyar termőföld értékét, miközben az aszály már nem kivétel, hanem üzleti kockázat.
Indiai vízmegtartási módszerek segíthetnek a magyar aszály elleni küzdelemben.
Drónok és mesterséges intelligencia segíthetik az erdők védelmét, de az erdészeket nem váltják ki
Nehéz problémákkal kell megküzdenie az ágazatnak - ez meglátszik az árakon is.
A hőség elleni küzdelemben a professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek jelentik a valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást.
A hőség az állatokat is megviseli, a hőstressz pedig egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartóknak.
A klímaváltozás, az UV-sugárzás és a növényvédelem kihívásai egyre nagyobb terhet jelentenek a magyar burgonyatermesztőknek.
A magyar gyümölcstermesztőknek évről évre meg kell küzdeniük a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárással.
Megtudtuk, hogy az előrejelzések szerint hogyan fogja érinteni a klímaváltozás a kontinenst.
A Nébih több tonnányi élelmiszert vont ki a forgalomból, a hatóság számos esetben bírságolt is.
A túlélés feltétele immár nem az egyéni próbálkozás, hanem a széles körű termelői összefogás.
A nemzetközi szakirodalomban banántrükknek nevezett csalás a kiskereskedelem egyik leggyakoribb önkiszolgáló kasszás visszaélése.
A magyar mezőgazdaságot sorozatban sújtó hat rendkívül nehéz, aszályos év után a gazdák tartalékai kimerültek.
Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
