2026. augusztus 28. 11:14
Ebbe fekteti most a pénzét rengeteg élelmes magyar: tudhatnak valamit?
A vízhiány Magyarország egyik legégetőbb problémája, amelyre egyre többen keresik azokat a megoldásokat.
A vízhiány Magyarország egyik legégetőbb problémája, amelyre egyre többen keresik azokat a megoldásokat.
A sorozatos aszály térdre kényszeríti Szomália mezőgazdaságát, több millió gyerek van életveszélyben.
A rengeteg térkő és beton miatt hiába várjuk az esőt, úgysem tudnánk megtartani.
A 2026-os év rendkívüli kihívások elé állítja a magyar szőlészeket és borászokat.
Az aszály miatt egyre drágább lehet a búza, és vele együtt a kenyér is.
A endkívüli aszály bebizonyította, hogy a korábban megszokott mezőgazdasági és öntözési módszerek már nem elegendők a klímaváltozás okozta kihívások kezelésére.
Mostanra már szinte nincs olyan veteményes, ahol nyár végére ne bukkannának fel a poloskák.
A növekvő népesség biztos biznisznek tűnik, de egyre nagyobb bizonytalanság övezi az agrárbefektetéseket.
A klímaváltozás Magyarországon már ma is érezhetően csökkenti a gyepek termőképességét.
A klímaváltozás, az aszályok és az egekbe szökő alapanyagárak alapjaiban formálják át a horgászcsalik, különösen a bojlik piacát.
2026-ban kétszer is megdőlt a 2024-es legintenzívebb hőhullám rekordja Budapesten.
A klímaváltozás és az egyre súlyosabb aszályok miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakítása.
A klímaváltozás következtében egyre inkább eltűnnek az átmeneti évszakok, az év pedig fokozatosan egy téli és egy nyári félévre oszlik.
A készülő új klímatörvénynek több elengedhetetlen alapkövetelményt tartalmaznia kell.
Tovább csökkent hazánkban a málnatermesztés, a keresletet egyre nagyobb arányban kell importból fedezni.
Soha nem látott erdőtűzszezon tombol Európában, de hazánkban is egyre nagyobb a veszély.
A magyar gazdák is elkezdtek foglalkozni a klímaváltozással és annak hatásaival, következményeivel.
Egy átlagos családi ház tetejére még most is évente több tízezer liter csapadék hullik.
Végérvényesen átalakult a turizmus és az agrárium kapcsolata, és most már a klímaváltozásra is reagálni kell.
Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
