A modern gépek jelentős beruházást jelentenek, de lehetőséget teremtenek a költségek csökkentésére, a munkafolyamatok optimalizálására és a termelési kockázatok mérséklésére.
Az erdészek a mindennapi gyakorlatban rengeteg klímaadaptív módszerrel kísérleteznek.
A MATE rektora szerint nem az ukrán gabona a legnagyobb problémánk, hanem hogy az országnak nincs agrárstratégiája.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
A kínai import növekedése különösen érzékenyen érintheti a világpiacot, hiszen a búza ára az év eleje óta már így is jelentősen emelkedett.
A kutatók szerint az Alföld a vizes élőhelyek helyreállításával alkalmazkodhat az aszályhoz.
A modern kiskertekben a növények árnyékolása mostanra sokszor a túlélés záloga lett.
Az előrejelzések szerint a globális átlaghőmérséklet a következő öt évben is a rekordokhoz közelít majd.
A szakértő szerint jelenleg a beruházások elhalasztása jelenti a legnagyobb kockázatot a magyar agráriumban.
A klímaváltozás hatására egyre jobban elterjednek az édesvízi medúzák a hazai vizekben.
A szakértő szerint önsorsrontó irány az aktuális kereslet és a kínálat összekötésére alapozó terményfelvásárlási gyakorlat.
A szakértők szerint gazdák túlélése érdekében a jövőben sokkal életszerűbb támogatáspolitikára lenne szükség.
A szakértők szerint nincs kapcsolat az aszály és a jégkármérséklő rendszer működése között.
A cél egy olyan rendszer felállítása, amely gyors és gyakorlati segítséget tud nyújtani a gazdálkodóknak a termelési és piaci döntések meghozatalában.
Az új agrárminiszter szerint hosszú távú agrárstratégia és azonnali szemléletváltás kell itthon.
Több mint egymillió hektáron, mintegy 18 ezer magyar gazda alkalmazza már sikerrel a mikrobiológiai talajoltást és a tarlóbontást.
A klímaváltozás drámaian átrajzolja a magyar szőlő- és gyümölcstermesztés jövőjét.
A politikus a parlamenti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a vidékpolitika nem korlátozódhat kizárólag az agrárium támogatására.
Kulcsszerepet játszanak az erdőszegélyek a biodiverzitás és a klímaadaptáció szempontjából
A Föld légkörőben lebegő mikroműanyagoknak is része lehet a globális felmelegedésben.
