Ijesztő, ami napvilágra került: mutatjuk, milyen nyarak várnak a magyarokra
2026-ban kétszer is megdőlt a 2024-es legintenzívebb hőhullám rekordja Budapesten.
2026-ban kétszer is megdőlt a 2024-es legintenzívebb hőhullám rekordja Budapesten.
A klímaváltozás és az egyre súlyosabb aszályok miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakítása.
A klímaváltozás következtében egyre inkább eltűnnek az átmeneti évszakok, az év pedig fokozatosan egy téli és egy nyári félévre oszlik.
A készülő új klímatörvénynek több elengedhetetlen alapkövetelményt tartalmaznia kell.
Tovább csökkent hazánkban a málnatermesztés, a keresletet egyre nagyobb arányban kell importból fedezni.
Soha nem látott erdőtűzszezon tombol Európában, de hazánkban is egyre nagyobb a veszély.
A magyar gazdák is elkezdtek foglalkozni a klímaváltozással és annak hatásaival, következményeivel.
Egy átlagos családi ház tetejére még most is évente több tízezer liter csapadék hullik.
Végérvényesen átalakult a turizmus és az agrárium kapcsolata, és most már a klímaváltozásra is reagálni kell.
Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
A FAO legfrissebb jelentése szerint épp a jó minőségű, egészséges élelmiszert a legnehezebb megfizetni Európában.
Magyarország éghajlatának melegedése és szárazodása nem néhány éve, hanem jó pár évtizede kezdődött.
A tudósok már 30 éve előre jelezték a Kárpát-medence kiszáradását, de a döntéshozók nem hallgattak rájuk.
Néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy Magyarországon babért, gránátalmát vagy banánt termesszen az ember.
A klímaváltozás és az egyre súlyosabb aszályok miatt új, agresszíven terjedő idegenhonos növényfajok veszélyeztetik a Kiskunság természetes élőhelyeit.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint drasztikusan leromolhat a magyar földek termőképessége 2100-ra.
A papaja a legtöbbek számára még mindig egzotikus trópusi gyümölcs, pedig ma már Magyarországon is sikeresen termesztik.
A vízmegtartó talajművelés, a regeneratív gazdálkodás és a valós idejű aszálymonitoring egyaránt hozzájárulhat a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javításához – ezt bizonyította a Nemzeti KAP-hálózat mezőfalvai szakmai napja is, ahol a mintaterület lehetőséget biztosított a különböző növénykultúrák és agrárerdészeti megoldások bemutatására is.
A Nemzeti KAP-hálózat elsődleges feladata a mezőgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos információáramlás erősítése.