A jégkrémezés ma már egyre kevésbé kötődik kizárólag a nyári strandoláshoz, és mind gyakrabban jelenik meg az otthonokban, például tévénézés közben vagy egy délutáni kávé mellé. Konecsni Péter, a The Magnum Ice Cream Company (TMICC) magyarországi és kelet-európai ügyvezetője az Agrárszektornak nyilatkozva kifejtette, hogy a megváltozott fogyasztási szokások már a termékfejlesztési irányokat is alapjaiban határozzák meg.

Az ízvilág mellett mind fontosabbá válik a kiszerelés. A vállalat által idén bevezetett jégkrémbonbonokból egyszerre akár csak egy-két darab is elfogyasztható, a csomag könnyen megosztható másokkal, a maradék pedig egyszerűen visszatehető a fagyasztóba. A kisebb adagok így az elfogyasztott mennyiség tudatos szabályozását is megkönnyítik.

Ugyancsak felértékelődtek a több, egyenként csomagolt pálcikás jégkrémet tartalmazó multipack termékek. Ezek a korábban jellemzően alkalmi, otthonon kívüli desszertezést a mindennapi, otthoni fogyasztáshoz hozzák közelebb. A cégvezető szerint a piac bővülésében kulcsszerepet játszik az, hogy a gyártók mennyire képesek új élethelyzetekhez kapcsolni kínálatukat.

A hagyományos jégkrémszezon időközben észrevehetően kitolódott. A korábban beköszöntő tavaszi meleg, valamint a szeptemberre és októberre is átnyúló nyárias időjárás kedvez a keresletnek, az otthoni fogyasztás terjedése pedig tovább erősíti ezt a tendenciát. Ez nem a klasszikus nyári szezon végét jelenti, sokkal inkább azt, hogy az édesség az év során egyre többször kerül az asztalra.

Az új termékek bevezetése komoly és alapos előkészítést igényel. Egy-egy új íz megalkotását laboratóriumi fejlesztés, tesztelés és próbagyártás előzi meg, mielőtt elindulna a nagyüzemi előállítás. A vállalat a fogyasztói trendek alapján becsüli meg a várható igényeket, és ehhez igazítja mind a gyártási volument, mind az alapanyag-beszerzést. A rendkívül népszerűvé váló pisztácia ellátása például már stratégiai kérdéssé vált, így hosszú távú szerződésekkel igyekeznek elkerülni az alapanyaghiányt.

A beszerzési folyamatokban a nyersanyagárak jelentős ingadozása is komoly kihívást támaszt. A tej, a tejpor, a cukor és a kakaó ára nem feltétlenül egyszerre vagy azonos irányban mozdul el, így bizonyos komponensek drágulását mások árcsökkenése részben kompenzálhatja. Konecsni Péter kiemelte, hogy emiatt mindig a végtermék teljes önköltségét kell figyelembe venni, nem pedig csupán egy-egy kiragadott összetevőjét.

Különösen érzékeny helyzetet teremthet azoknak az alapanyagoknak a drágulása, amelyek alapvetően meghatározzák a termék jellegét és ízét. Ilyen például a kakaó, amelynek világpiaci árhullámait hosszú távú beszerzési tervezéssel és megbízható partneri kapcsolatokkal próbálják ellensúlyozni. A több országra kiterjedő termelési és ellátási hálózat szintén hatékonyan csökkenti a felmerülő kockázatokat.

Az ügyvezető aláhúzta, hogy a költségnövekedést nem kívánják automatikusan áthárítani a fogyasztókra. Az árazás során a keresletet, a piaci versenyt és a fizetőképességet egyaránt mérlegelik, a végső árakat pedig a kiskereskedők szabják meg. A cég a termelékenység növelésével és a működés ésszerűsítésével mérsékli a költségnyomást, miközben eltérő adagméretekkel és árpontokkal igyekszik kiszolgálni az árérzékenyebb rétegeket is.

A veszprémi gyár kiemelt szerepet tölt be a TMICC európai hálózatában. Az üzem jóval nagyobb kapacitással dolgozik, mint amennyit a hazai piac felvesz, a legnagyobb felvevőpiaca pedig Németország. A kelet-közép-európai térség mellett számos nyugat-európai országot is ellát meghatározott termékekkel. A csoport üzemei eltérő technológiákra szakosodnak, így Veszprémben például a jégkrémbonbonok ipari méretű gyártását is kialakították.

A gyár globális, kontinentális és helyi partnerekkel egyaránt együttműködik. A belföldi beszállítók arányára nincs merev kvóta, a döntéseknél a minőség, a megbízhatóság, a kapacitás és a versenyképes ár az elsődleges szempont. A magyar partnerek a rövidebb szállítási távolságok és a rugalmasság révén versenyelőnyt élvezhetnek, amennyiben folyamatosan garantálni tudják az elvárt mennyiséget.

A fagyasztott élelmiszerek előállítása során az energiafelhasználás kiemelt költségtényező. Ezt a vállalat előrelátó energiabeszerzéssel, a fogyasztás visszafogásával és energiahatékonysági beruházásokkal tartja kordában, miközben a napenergia alkalmazását is folyamatosan bővíti. A veszteségek minimalizálása a nyersanyagok beérkezésétől a gyártáson és hűtésen át a logisztikáig minden lépésnél központi elvárás.

A veszprémi gyár elsősorban a környékbeli magyar munkaerőre épít, harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása nem jellemző. A szezonális csúcsidőszakokban kölcsönzött munkaerővel biztosítják a szükséges kapacitást, előnyben részesítve azokat a tapasztalt dolgozókat, akik korábban már megfordultak az üzemben. A szakemberek megtartását versenyképes bérezéssel, juttatásokkal és a terheléshez igazodó rugalmas beosztással támogatják.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, vagyis az EPR-díj kapcsán az ügyvezető megerősítette, hogy a cég maradéktalanul alkalmazkodik a hatályos szabályokhoz. Hozzátette ugyanakkor, hogy az iparági szereplők szempontjából elengedhetetlenek a kiszámítható, a napi gyakorlatban is zökkenőmentesen végrehajtható előírások, amelyek valódi környezetvédelmi eredményeket garantálnak.