Az elmúlt egy évben jelentős kihívásokkal kellett szembenéznie a tejiparnak: az európai tejtermelés növekedését követő árkorrekció, a késztermékek árának visszaesése, a stagnáló hazai fogyasztás és az erősödő forint egyaránt nehezítette a feldolgozók helyzetét. A Mizo ugyanakkor nem állította le a fejlesztéseit, sőt, bizonyos területeken még fel is gyorsította azokat. A vállalat hosszabb távon az exportpiacokban, az innovációban és a hatékonyság javításában látja a növekedés lehetőségét. Szautner Péter, a Mizo ágazatigazgatója és igazgatósági tagja megosztotta az elmúlt időszak tapasztalatait, beszélt a legújabb fogyasztói trendekről, valamint arról is, milyen várakozásokkal tekint a vállalat az év hátralévő részére.

Komoly korrekciót hozott a tejpiaci válság

A tejipar számára az elmúlt időszak egyik legnagyobb kihívását a tavaly ősszel kezdődött tejpiaci válság jelentette. Szautner Péter szerint ez korántsem kizárólag magyarországi jelenség: az Európai Unióban az elmúlt két évben jelentősen nőtt a nyerstej termelése, ami előbb az árak emelkedéséhez, majd egy gyors és drasztikus korrekcióhoz vezetett. Országtól függően húsz-harminc százalékkal csökkentek az alapanyagárak, a feldolgozók helyzetét azonban tovább nehezítette, hogy a késztermékek ára ennél is nagyobb mértékben esett vissza.

A vállalat ugyanakkor jelentős exporttevékenységet is folytat, hiszen az átvett tej mintegy harminc százalékához kapcsolódó értékesítés a külpiacokon történik. Ezek jellemzően késztermékek, illetve más élelmiszeripari vállalatok által felhasznált, magas minőségű, úgynevezett B2B félkésztermékek. Az export szempontjából újabb kihívást jelentett a forint erősödése is, hiszen a cég korábbi tervei nem a jelenlegi árfolyamkörnyezetre épültek. A nehéz piaci környezet ugyanakkor nem a fejlesztések leállítására, hanem éppen azok felgyorsítására ösztönzi a vezetőséget. A beruházások és az innováció ugyanis új piacokat és hosszabb távú növekedési lehetőségeket teremthetnek – összegezte az ágazatigazgató.

A fogyasztók továbbra is keresik az újdonságokat

A tejtermékek piacán világszerte kiemelkedően magas az innovációk aránya. A Mizo tapasztalatai szerint a fogyasztók a hagyományos, mindennap vásárolt alaptermékek – például a tej, a tejföl, a túró vagy a tejszín – mellett nyitottak az új ízekre, italokra, desszertekre, joghurtokra és sajtféleségekre is. Az innováció azonban nem feltétlenül jelent teljesen új terméket vagy receptúrát, a kiszerelés és a fogyasztási forma változása is fontos szerepet játszik. Jó példa erre a sajtkínálat átalakulása: az elmúlt másfél évtizedben látványosan megváltozott a Magyarországon értékesített sajtok aránya a hagyományos, csemegepultos értékesítés és az önkiszolgáló, előreszeletelt termékek között.

A kérdés ugyanakkor mindig az, hogy a vásárló hajlandó-e megfizetni az innovációval járó felárat. Egy összetettebb termék, az új receptúra vagy a modernebb technológia ugyanis jellemzően magasabb költséggel jár. A fogyasztók árérzékenysége változó, és szorosan összefügg a mindenkori vásárlóerővel. Jelentősebb áremelés esetén egyértelműen érzékelhető hatás jelentkezhet az értékesített volumenben is.

A 2026-os év hátralévő részével kapcsolatban a vállalat elsősorban az alapanyagpiac konszolidációját várja. Szautner Péter rámutatott: jelenleg egész Európában alacsony alapanyagár-szint alakult ki, amely hosszú távon nem lesz fenntartható, bár tény, hogy a korábbi évek árszintje is kimondottan magas volt. A fő cél ezért egy olyan egyensúly kialakulása, amely kiszámíthatóbb piaci környezetet teremt mind a tejtermelők, mind pedig a feldolgozók számára. A vállalat abban bízik, hogy a közel egy éve tartó piaci alkalmazkodás után végre megindulhat egy egészséges visszarendeződés.