Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
Hazánkban a ténylegesen megöntözött területek az előzetes adatok szerint az elmúlt évekhez képest 10%-al nőttek 2025-ben.
A szakember szerint a jövőben a téli csapadékot is a "magyar tengerbe" kell majd vezetni.
A versenyképes gazdálkodás és a termésbiztonság érdekében is kiemelten fontos a területi vízgazdálkodás megújítása.
Klímaváltozás, élőhelyek átalakulása, és adatalapú erdővédelem a Vérteserdőnél
Nemcsak a szántóföldeken, de az erdőgazdálkodásban is egyre fontosabbá válik az aszálykezelés.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
A jövő szempontjából elengedhetetlen a vízmegtartás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is.
Minden évben százmilliárdos a kár, gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban.
A vízmegtartás a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai és szuverenitásvédelmi kérdéssé vált.
A következő időszakban komoly szerep juthat a haltermelési és halászati ágazatnak a vízmegtartásban.
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti
A rendkívüli aszály és a csapadékhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudnak itthon elégíteni.
Válasz az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Az idei fokhagyma szezont változó kereskedelmi dinamika, egyenetlen kínálat és árnyomás jellemzi, amit legnagyobb mértékben a kínai fokhagyma befolyásol.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
