Pénzt kapnak a magyar állattartók: mutatjuk kinek jár a támogatásból
A kormány új programot indít a tenyészkocatartók számára 4 milliárd forintos keretösszeggel.
A kormány új programot indít a tenyészkocatartók számára 4 milliárd forintos keretösszeggel.
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A legfrissebb jelentések szerint Franciaország már számít önellátónak sertéshúsból.
A 2025-ös év első hat hónapjában az európai sertésvágások növekedést mutattak, azonban Magyarországon az export visszaesett.
Egyre népszerűbb az Európai Unión kívüli piacokon, így a Távol-Keleten is a magyar sertéshús.
Rengeteg nehézség sújtotta a magyar sertéságazatot, a szakemberek szerint ugyanakkor még így is van remény.
A szántóföldi növénytermesztés és a sertéstartás területén is éreztetik hatásukat a világméretű változások.
Ha valaki sertéshúst szeretne venni Magyarországon, mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
A klímaváltozás következtében hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a hőstressz, melynek negatív gazdasági hatásait az állattenyésztésben is tapasztalhatjuk.
Egy friss felmérés szerint öt éven belül megszűnhet a flamand sertéstelepek 33 százaléka.
A horvátországi Eszék-Baranya megyei házi sertés járványkitörések közelében vaddisznóból vett mintákból is kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Egyre komolyabb problémát okoz Kínában a sertéságazatban az állatok túlhizlalása.
Módosult a kistermelői szabályozás, erre sok magyar termelőnek oda kell figyelnie.
A járványügyi protokoll értelmében a telepen található mintegy 18 ezer hízósertés teljes állományát el kell pusztítani.
A szakember szerint a madárinfluenza egyre nagyobb veszélyt jelent az európai sertésállományra.
Változnak a trendek a holland baromfi- és sertéságazatban, a tojás- és húsárak rekordszintűek.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.