Milyen mértékű volt az elmúlt években a magyar termékek polcvesztése?

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke és a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke szerint nincsenek konkrét adatok arról, hogy a mögöttünk levő években mekkora volt a magyar termékek polcvesztése a hazai boltokban, mivel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nem készített erre vonatkozó hivatalos felmérést. A szakember szerint ugyanakkor a megelőző évtizedben három olyan év volt, amikor a magyar élelmiszeripar belföldi értékesítésének növekedése meghaladta a kiskereskedelmi élelmiszer-forgalom növekedését, és ez az, amikor a hazai termékek úgynevezett polcrészt tudnak visszaszerezni. Azonban 2024 kivételével sem az elmúlt évek, sem pedig a tavalyi év nem ilyen volt: a magyar élelmiszeri par tavalyi belföldi értékesítése 0,6%-kal csökkent, miközben a teljes élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom, ha nem is nagyon, de 2,5%-kal növekedett. Ez pedig azt jelenti, hogy ismét vesztettünk polcarányt, avagy fogyasztói kosárrészt, de erre vonatkozóan a szakember pontos számokat hivatalos adatok hiányában nem tudott mondani.

Alkalmasak lehetnek-e arra a KAP ST pályázatok, hogy versenyképesebbé tegyék a magyar vállalatok termelését?

Éder Tamás szerint a KAP ST pályázatok egyik eredményének mindenképp a magyar élelmiszeripari vállalkozások versenyképesebbé válásának kell lennie. Ha minden igaz, a következő 1-2 évben mintegy 400-500 milliárd forint körüli fejlesztési támogatás fog kimenni az ágazat szereplőihez, ami a beruházások formájában minimum 1000 milliárd forint körüli összegben fog megjelenni. Ennek egyértelműen hatása kell, hogy legyen a cégek versenyképességére, hatékonyságára. Mint fogalmazott,

én bízom benne, hogy ezek között sok olyan fejlesztés lesz, amelynek viszonylag gyorsan lesz eredménye, és az onnan kikerülő termékek magyarországi polcokat, polcrészeket is vissza fognak szerezni, és az exportértékesítésünket is növelni fogják. E tekintetben én derűlátó vagyok, és amely tervezett vagy folyamatban lévő fejlesztésekről tudok, azok megalapozzák az optimizmusomat.

Előnyös-e a húsiparnak az, hogy most alacsonyabb lett a sertés felvásárlási ára? Ha igen, akkor mennyire?

A Hússzövetség elnöke szerint az élősertés-piacon már megfordult a folyamat: az élősertés ára az elmúlt egy hónapban már elkezdett növekedni, tehát a jelek szerint elérte a gödör alját. Az árak ugyan még mindig messze vannak attól, hogy a sertéstenyésztők azt mondhassák, eredményt csinálnak, de szép lassan azért mennek fölfelé. Éder Tamás ugyanakkor közölte, ezt a kérdést ketté kell választani, ugyanis a vágással, tehát a tőkehús előállításával foglalkozó cégek esetében azt lehet látni, hogy az élősertés csökkenő árát szinte azonnal párhuzamosan követi a sertéshús átadási ára. A kereskedő partnerek ugyanúgy figyelik a jegyzéseket, és nem engednek olyan időszakot a húsiparnak, hogy ne kövesse le az átadási ár az árcsökkenést. Ilyen időszakokban ráadásul a megnövekvő import is az árcsökkentés irányába tolja a húsok átadási árát.

Ez egy ilyen marzs biznisz: bejön a sertés, a lehető legolcsóbban fel kell dolgozni és a tőkehúst ki kell rakni a piacra. Ha csökken a sertésár, akkor az átadási árak gyorsan követik a tendenciát, de magas sertésár mellett a kiskereskedelem árelfogadó hajlandósága azért kicsit alacsonyabb szintű és egyébként ilyenkor az értékesített mennyiség elkezd csökkenni és az nem jó az ágazatnak. Egyáltalán nem igaz, hogy ez a mostani helyzet extra jövedelmet hozna a húsiparnak

- tette hozzá Éder Tamás.

A húskészítmények frontján némileg más a helyzet, ott ugyanis - főleg a márkázott termékek esetében - sem a hús árának a növekedését, sem pedig a csökkenését nem követi le olyan gyorsan a készítmények átadási, és ezáltal a fogyasztói árának a növekedése. Ez abból fakad, hogy a húskészítmények önköltségére az élősertés ára kisebb hatással van mint a tőkehús esetében, hiszen itt az előállítási folyamat hosszabb, bonyolultabb, több összetevővel bír. A szakember szerint, ha valaki megnézi a tavalyi évet, akkor nagyon szépen lehet látni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megfigyelt húskészítmények többségénél az év során csökkentek a fogyasztói árak. Tehát ugyanaz a készítmény decemberben olcsóbb volt, mint az év elején. És ez nem csak az árrésstopos termékekre vonatkozott, hanem más húskészítményekre is.

Tehát ezeknél azt mondhatjuk, hogy hosszú távon a húskészítmények árai is követik az alap árakat, igaz, időben kicsit elcsúszva, és nem olyan szélsőséges kilengésekkel, mint ami az élő sertésre és ezáltal a tőkehús piacra jellemző

- mondta el Éder Tamás.