Egyértelművé vált, hogy a környezeti kihívások rendszerszintű válaszokat követelnek. Megdöbbentő tény, hogy az elmúlt öt évben egy teljes évnyi csapadékmennyiség hiányzott a földekről, akkora volt az aszály a hazai mezőgazdaságban. Ez a drasztikus vízhiány vezetett ahhoz a szemléletváltáshoz, hogy az árvízi védekezés helyett a jövőben a vízvisszatartásra kell helyezni a hangsúlyt. A K&H tavaszi Agrár Klubján elhangzottak szerint már több mint 76 helyszínen, 4100 hektáron valósult meg jelentős mennyiségű vízgyűjtés és tározás a Vizet a tájba program keretében.
Súlyos gondok a Balatonnál: bajban lehet a magyar tenger?
A rendezvényen leszögezték, hogy a hazai agráriumnak a klímaválság elleni küzdelem már jóideje nem pusztán opció, hanem a termelésbiztonság alapja. Az is elhangzott, hogy a jövőbeli siker kulcsa nem a válságkezelésben rejlik, hanem a krízisek elkerülésében, amit folyamatos, tudatos hatékonyságnöveléssel lehet csak elérni. Az agrárszakértői konszenzus szerint a hatékonyságot az adatvezérelt döntéshozatalra és a mesterséges intelligenciára támaszkodva érdemes növelni.
Az új irány érinti az állategészségügyet és az élelmiszerlánc-biztonságot is, ahol a digitalizáció már most a megelőzés alapjává vált. A technológiai megújuláshoz a 2026-os Közös Agrárpolitika (KAP) célkitűzései adhatnak stabil keretet. A finanszírozási hátteret pedig az intézményi kezességvállalás és a célzott beruházási hitelek biztosítják.
Egyre nagyobb a pánik: mi lesz a mezőgazdasági támogatásokkal?
A magyar gazdaságok hosszútávú profitabilitása a tudatos és folyamatos hatékonyságnövelésen, a termelésbiztonság erősítésén, a tudatos likviditás menedzsmenten és a beruházási források bölcs felhasználásán múlik, amelyhez a hazai támogatási rendszer biztos hátteret nyújt a változó körülmények között is
- összegezte az Agrár Klubbon elhangzottakat Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.
