2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot.
A kertészkedésben nincs két egyforma év, a 2025-ös esztendő növényvédelmi szempontból is tanulságos volt.
A következő napokban több hullámban is kiadós csapadék, átmenetileg hó is érkezik a magyar földekre.
Már a csapadékosabbnak hitt tájak sincsenek biztonságban, az egész agrártermelés hullámzik.
A tó jelenlegi vízállása kritikusan alacsony, ami különösen a sekélyebb déli partszakaszokon szembetűnő.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
Végre a legszárazabb tájakra is jutott a csapadékból, így az Alföld is töltődni kezdett.
A kutatók a világ különböző pontjain gyűjtött több évtizednyi műholdas és meteorológiai adatot elemeztek.
A Dunántúl nyugati, délnyugati részén 10-20 milliméternyi csapadék hullhat, máshol nem lesz kiadós az öntözés.
Holnaptól egy vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom Magyarországon.
Továbbra sem várható csapadék Magyarországon, így fokozódhat a vízhiány a földeken.
Szárazon maradunk október első felében, kiadós esőnek nyoma sincs, viszont visszatérnek a fagyos reggelek.
Mostanra már vannak olyan részei a tónak, ahol száraz lábbal lehet is sétálgatni.
Vannak olyan partszakaszok is, ahol száraz lábbal lehet besétálni a Balaton medrébe.
Még nem mindenhol oldották fel a tűzgyújtási tilalmat, az Alföld déli és délnyugati tájai szeptemberben sem kaptak kiadós öntözést.
A kevésbé felhős, szélvédett éjszakákon többfelé valószínű talajmenti fagy, a fagyzugos helyeken akár 0, -1°C is előfordulhat.
Megérkezett a pénzügyi segítség a tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt nehéz helyzetbe került kisebb kukoricatermelők számára.
A leginkább érintett területeken a kukorica- és napraforgó-termesztők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
