A regisztrált méhkaptárak számát tekintve Olaszország áll az élen közel 1,9 millió kaptárral, amelyet Románia 1,7 millióval, Görögország 1,2 millióval, valamint Bulgária mintegy egymillió kaptárral követ. A legnagyobb növekedést szintén Olaszország érte el: három év alatt több mint 822 ezerrel, vagyis 79 százalékkal emelkedett a nyilvántartott kaptárak száma. Az Eurostat adatai kizárólag a regisztrált mezőgazdasági gazdaságokban található kaptárakat tartalmazzák, így a teljes méhállomány ennél nagyobb lehet. A felmérés szerint tizenkét tagállamban nőtt, tíz országban pedig csökkent a kaptárak száma 2020 és 2023 között.

A legjelentősebb visszaesést Magyarország szenvedte el: a hazai állomány 34 százalékkal, mintegy 152 ezer kaptárral csökkent. Spanyolországban szintén jelentős, 14 százalékos mérséklődést regisztráltak, ami több mint 131 ezer kaptár eltűnését jelenti.

A kedvezőtlen magyar adatok mögött több tényező is állhat. A méhészeket az utóbbi években egyre nagyobb kihívások elé állította az aszály, a csökkenő nektárhozam és a bizonytalan piaci környezet. A repce több térségben alig adott nektárt, miközben egyes régiókban az akácállományt is veszélyezteti a tartós csapadékhiány. A problémákat tovább súlyosbítja a stagnáló felvásárlási piac és az alacsony árak. A méhek szerepe ugyanakkor továbbra is kulcsfontosságú a mezőgazdaság és az ökoszisztémák működése szempontjából, hiszen a növények beporzásának jelentős részét végzik.

A beporzók számának csökkenése miatt az Európai Bizottság 2023-ban új intézkedéscsomagot indított annak érdekében, hogy 2030-ra megfordítsa a beporzó fajok állományának hanyatlását az Európai Unióban.