Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) által szervezett találkozón elhangzott, hogy az uniós növényvédelmi szabályozás kiemelt célja az emberi egészség és a környezet védelme. Az engedélyezési eljárások a jogszabályok szerint két-három évig tartanak, a gyakorlatban azonban komoly csúszások tapasztalhatók, így egy-egy jóváhagyás akár egy évtizedig is elhúzódhat. Az Egészségügyi és Élelmezésbiztonsági Főigazgatóság (DG SANTE) munkatársai elismerték, hogy a késedelmek egyre nagyobb kihívást jelentenek - írja az Agrárszektor.

Mivel a szigorodó vizsgálatok miatt sok régi, jól ismert vegyi anyag esik ki a rendszerből, a gazdák eszköztára folyamatosan szűkül. Ezzel párhuzamosan viszont új, jellemzően alacsonyabb kockázatú és mikrobiológiai alternatívák jelennek meg a piacon, még ha ezek gyakran drágábbak és specifikusabbak is a korábbi készítményeknél. Idén már engedélyeztek egy új hatóanyagot, és jelenleg is tizenhét további anyag vizsgálata zajlik.

A növényvédőszer-maradékok kapcsán az Európai Unió egységes és szigorú maximális maradékanyag-határértékeket (MRL) alkalmaz a fogyasztók, különösen a sérülékenyebb csoportok védelmében. Az élelmiszer-biztonsági mutatók kedvezőek, egy idei átfogó kutatás szerint ugyanis a vizsgált élelmiszerek 98,2 százalékában a szermaradék a megengedett határértéken belül maradt, a minták több mint felében pedig egyáltalán nem volt kimutatható. A szakemberek vizsgálják az úgynevezett koktélhatást is, azaz azt a jelenséget, amikor a külön-külön határérték alatti szermaradékok együttesen fejtenek ki egészségkárosító hatást.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) franciaországi vizsgálatai eddig nem mutattak ki ilyen negatív hatást az élelmiszerekben, de a jövő évtől kezdve szélesebb körben is bevezetnek erre vonatkozó teszteket. A gazdatüntetéseket kiváltó EU-Mercosur kereskedelmi megállapodással kapcsolatban a Bizottság képviselői az egyezmény előnyeit hangsúlyozták. A megállapodás eltörli az európai agrártermékeket terhelő, esetenként rendkürül magas vámokat, és védelmet biztosít mintegy háromszázötven hagyományos, földrajzi árujelzővel védett uniós élelmiszernek.

A dél-amerikai országokból származó termékek, köztük a marha- és baromfihús, valamint a cukor, csak fokozatosan, egy ötéves átmeneti időszak alatt és korlátozott kvóták mentén juthatnak be a belső piacra. Alapvető feltétel, hogy az importált áruknak maradéktalanul meg kell felelniük az európai élelmiszer-biztonsági előírásoknak. A Bizottság félévente jelentést készít a megállapodás hatásairól az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, és azonnal közbelép, ha szabálytalanságot észlel, ahogyan az a brazil húsimport engedélyének közelmúltbeli felfüggesztésekor is történt.

Ukrajna esetleges uniós integrációja kettős helyzetet teremt, hiszen a negyvenegy millió hektáron gazdálkodó, több millió ukrán termelő komoly konkurenciát jelent, ugyanakkor az ország hatalmas felvevőpiacot is kínál.

A felülvizsgált uniós-ukrán kereskedelmi egyezmény értelmében Ukrajnának fokozatosan kell alkalmazkodnia a szigorú európai előírásokhoz, ami az ottani, többségében kis méretű gazdaságok számára hatalmas kihívást jelent majd. A szakértők szerint a teljes integráció még hosszú éveket vesz igénybe, hiszen a csatlakozási tárgyalások érdemi, strukturális kérdéseket érintő szakasza még csak most kezdődik.