A magyar állattenyésztés, különösen a húsmarhatartás számára a legfőbb kihívást jelenleg a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány, valamint a legelőterületek hiánya jelenti. Ordasi János tatárszentgyörgyi családi gazdaságában a korábbi 250 darabos szarvasmarha-állományt mára 70 egyedre kellett csökkenteni. A jelentős visszaesés hátterében a korábban használt legelők elvesztése és a saját előállítású takarmány drasztikus visszaesése áll, ami alapjaiban változtatta meg a működésüket.
Bár a család mintegy 300-350 hektáron gazdálkodik, a területek hozama messze elmarad a korábbi évekétől. A csapadékhiány miatt a kaszálók és a takarmánynövények alig adnak termést. A gazda elmondása szerint egy hektár jelenleg mindössze egy bálát terem, ami teljesen ellehetetleníti az önellátást. Emiatt kénytelenek külső forrásból vásárolni a takarmányt, amelynek darabja kiszállítva eléri a 30-40 ezer forintot, ez pedig hatalmas terhet ró a költségvetésükre.
Az egyre szélsőségesebb időjárás felborította a gazdálkodás évtizedes ritmusát. Míg korábban tavasszal hamarabb ki lehetett hajtani a jószágokat, és tovább is maradhattak a legelőkön, mára a csapadékhiány miatt a legeltetési időszak jelentősen lerövidült. A legelők kiégtek, így az állatokat a tervezettnél jóval hamarabb be kell hajtani, és az istállóban kell takarmányozni.
A napi feladatokat Ordasi János két fiával közösen látja el, külső alkalmazottakat nem foglalkoztatnak. Az agráriumban ugyanis komoly problémát jelent a munkaerőhiány, különösen a megfelelő gyakorlati tudással, tapasztalattal és felelősségérzettel rendelkező, megbízható dolgozók hiánya. Bár a gazda fiai egyelőre kitartanak a mezőgazdaság mellett, a gyorsan változó időjárási és piaci körülmények számukra is nagyobb bizonytalanságot jelentenek, ami általánosságban is elriasztja a fiatalabb generációt az ágazattól.
A nehézségek ellenére a gazdaság igyekszik talpon maradni és fejlődni, így nemrég egy közel 20 millió forintos beruházás keretében új etetőteret alakítottak ki a szarvasmarhák számára. A magas termelési költségek és az elszabadult takarmányárak mellett azonban egyelőre kérdéses egy ilyen fejlesztés megtérülése.
Ordasi János úgy véli, a jövőbeli kilátások nagyban függnek a vízgazdálkodási lehetőségektől, valamint a támogatási rendszerek alakulásától. A hazai állattartóknak jelenleg mindenekelőtt kiszámíthatóbb környezetre és a működéshez szükséges stabil feltételek biztosítására lenne szükségük.






