A málna továbbra is az egyik legkedveltebb nyári gyümölcs, azonban a hazai termesztése az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult. Míg az 1980-as években még mintegy 5000 hektáron termesztették Magyarországon, mára mindössze 100–150 hektáron maradt fenn a kultúra.

Ennek következménye, hogy a magyar málna kínálata rendkívül szűkös, ami a fogyasztói árakban is megmutatkozik: egyes üzletekben kilogrammonként már 20 ezer forint feletti árral találkozhatnak a vásárlók.

A visszaesés hátterében több tényező áll. A termelők szerint a klímaváltozás okozta tartós aszályok, a gyakoribb hőhullámok és az egyre szárazabb levegő jelentősen rontják a szabadföldi termesztés feltételeit. A nyári hőségben és az erős szélben a bogyók könnyen károsodnak, miközben az öntözés biztosítása is egyre nagyobb kihívást jelent. Emellett a termesztés munkaigényes, az idénymunkaerő hiánya és a folyamatosan emelkedő költségek tovább rontják a gazdaságosságot.

Az ágazat számára ugyanakkor új technológiai megoldások jelenthetnek kiutat. Magyar kutatások azt vizsgálják, miként lehet fák árnyékoló hatásával kedvezőbb mikroklímát kialakítani a málnásokban.

Az úgynevezett agroerdészeti rendszerek mérsékelhetik a hőséget, csökkenthetik az UV-sugárzás káros hatásait és javíthatják a talaj nedvességmegtartását, ami hosszabb távon alkalmazkodási lehetőséget kínálhat a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.

A termelők helyzetét a növényvédelmi kihívások is nehezítik: a poloskák elleni védekezés ugyan már természetes hatóanyagú készítményekkel is lehetséges, ezek azonban jelenleg még jelentős többletköltséget jelentenek. A szakemberek szerint a magyar málna jövője azon múlik, hogy sikerül-e olyan korszerű termesztéstechnológiákat bevezetni, amelyek a szélsőséges időjárási körülmények között is fenntartható termelést tesznek lehetővé.