A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
Lengyelország mezőgazdasága gyökeres átalakuláson ment keresztül a legutóbbi ötven évben.
Horvátországban súlyos afrikai sertéspestis járvány tört ki, ami miatt 10 ezer sertést kell elaltatni egy telepen.
Egyre népszerűbb az Európai Unión kívüli piacokon, így a Távol-Keleten is a magyar sertéshús.
Rengeteg nehézség sújtotta a magyar sertéságazatot, a szakemberek szerint ugyanakkor még így is van remény.
Mintegy egymillió tenyészkocával csökkentené a sertésállományát Kína a túltermelés és az alacsony árak miatt.
Egy friss felmérés szerint öt éven belül megszűnhet a flamand sertéstelepek 33 százaléka.
Az afrikai sertéspestis Vietnám szinte valamennyi tartományában jelen van, ami már a távol-keleti ország élelmiszer-ellátását fenyegeti.
Nyilvános konzultációt indít az Európai Bizottság az uniós állatjóléti jogszabályok korszerűsítéséről.
Egyre komolyabb problémát okoz Kínában a sertéságazatban az állatok túlhizlalása.
Módosult a kistermelői szabályozás, erre sok magyar termelőnek oda kell figyelnie.
A Szlovákiában megjelent afrikai sertéspestis elleni védekezésre is figyelniük kell a hazai állattartóknak.
A járványügyi protokoll értelmében a telepen található mintegy 18 ezer hízósertés teljes állományát el kell pusztítani.
Összefoglalót készítettek a vágósertést tartók kártalanításához kapcsolódó információkról.
Felvásárlással és kompenzációval segíti az állam az RSZKF miatt bajba jutott sertéstartókat.
Változnak a trendek a holland baromfi- és sertéságazatban, a tojás- és húsárak rekordszintűek.
A MOSZ közleménye szerint a sertéstartók jelenleg is komoly veszteségeket szenvednek el.
A sertésinfluenza jelentős gazdasági veszteséget okoz a tenyésztőknek elsősorban a súlycsökkenése és lelassult súlygyarapodása miatt.
Kincstári közlemény jelent meg a tenyészkoca állatjóléti támogatás 2025/2026. támogatási évre vonatkozó támogatási kérelem benyújtásáról.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
