A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben 6,84 ezer hektárról 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ami 23 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének összefoglalója alapján a szakértők idén már nagyobb hazai termésre számítanak.

A friss szilva magyar külkereskedelmi egyenlege tavaly a kivitel jelentős csökkenése ellenére is pozitív maradt. Az export 67 százalékkal, 1,98 ezer tonnára esett vissza, míg az import 3 százalékkal mérséklődött, így 1,47 ezer tonnát tett ki. A magyar szilva döntően Csehországba és Szlovákiába került.

Az idei év első hét hónapjában ugyanakkor már 38 százalékkal több szilvát hoztak be az országba, mint az előző év azonos időszakában. A 620,5 tonnás mennyiség leginkább Németországból, Hollandiából és Spanyolországból érkezett. A Budapesti Nagybani Piacon folyamatosan jelen volt az importgyümölcs, a hazai kínálatot elsősorban dél-afrikai, spanyol, olasz és szerb áru egészítette ki.

Európában eltérően alakulnak a terméskilátások. A német statisztikai hivatal, a Destatis előrejelzése szerint Németországban 4,1 ezer hektáron mintegy 49,3 ezer tonna szilvaféle teremhet 2026-ban. Ez 4 százalékkal ugyan elmarad a tavalyi rekordtól, a tízéves átlagot viszont 11,5 százalékkal meghaladja.

Lengyelországban a helyi statisztikai hivatal 113,1 ezer tonnás szilvatermést vár, ami 4,1 százalékos csökkenést jelentene. A gyümölcsösöket tavaszi fagyok, csapadékhiány és nyári hőhullámok sújtották, ám a termés a szilvánál csökkent a legkisebb mértékben.

Olaszország északi szilvatermő térségeiben jóval súlyosabb károkat okozott az időjárás. A júliusi jégesők, a viharos szél és a rendkívüli hőség miatt egyes régiókban akár 70–80 százalékos terméskiesés is bekövetkezhetett. Spanyolországban ennél jóval kedvezőbb a helyzet, ott csupán 3 százalékos visszaesés várható.

Szerbiában ezzel szemben kiugró termést jelzett a statisztikai hivatal. A 2026-os, 681,7 ezer tonnás mennyiség 109,2 százalékkal haladta meg a fagykáros 2025-ös év eredményét, és a tízéves átlagnál is 75,7 százalékkal magasabb lett.

Az Eurostat adatai szerint 2025-ben Spanyolország számított a friss szilva legnagyobb szállítójának az Európai Unió belső piacán, megelőzve Hollandiát és Olaszországot. Az idei első fél évben Hollandia 30,4 ezer tonnát értékesített a közösségen belül, ami 4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezzel párhuzamosan Spanyolország eladásai 36 százalékkal, 10 ezer tonnára, Olaszországéi pedig 25 százalékkal, 1,4 ezer tonnára nőttek.

Az unió harmadik országokból származó frissszilva-importja tavaly 16 százalékkal, 100,6 ezer tonnára csökkent, miközben a közösségen kívülre irányuló kivitel 15 százalékkal, 71,4 ezer tonnára emelkedett. Idén az első hat hónapban ismét növekedett a behozatal: a 48,9 ezer tonnás mennyiség 6 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Dél-Afrikából 36,2 ezer tonna érkezett, ami 9 százalékos bővülést jelent, Chiléből viszont 6 százalékkal kevesebbet, 10,1 ezer tonnát importáltak.

A szilva magas víz- és rosttartalmának köszönhetően kiválóan beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe. A friss gyümölcs energiatartalma alacsony, 100 grammonként mintegy 45–50 kilokalória. Rost- és szorbittartalma segíti az emésztést, különösen aszalt formában. Ugyanakkor az aszalt szilvából a koncentráltabb cukortartalom miatt ajánlott kisebb adagokat fogyasztani.