Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke rámutatott, hogy a hazai termőterület az elmúlt években jelentősen, mintegy 5065 hektárra csökkent. A kizárólag étkezési burgonyát termesztő gazdálkodókat komolyan megviselték a különböző hazai árszabályozási intézkedések, mint az árstop és az árréskorlátozás, így a termelők már nagyon várják ezek végleges kivezetését. A helyzetet tovább rontja, hogy a kiskereskedelemben tapasztalható gyakori akciók és az indokolatlanul alacsony árak miatt sokan már az önköltségüket sem tudják fedezni.

A gazdasági nehézségek mellett az éghajlatváltozás is súlyos terhet ró az ágazatra. A burgonya a hűvösebb, csapadékosabb klímát kedveli, ám a hazai talajokból jelenleg több mint egy évnyi csapadék hiányzik. Ennek következtében öntözés nélkül ma már szinte lehetetlen eredményesen gazdálkodni, ami jelentősen növeli a termelési költségeket. Az extrém időjárás ráadásul a termés minőségét is rontja, miközben a gazdáknak az egyre szűkülő növényvédőszer-választékkal is meg kell küzdeniük.

A nehézségek ellensúlyozására a szakember szemléletváltást sürget a fogyasztók részéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kevésbé formás, esztétikailag nem tökéletes burgonya is kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezhet. A szépséghibákat ugyanis legtöbbször nem betegségek, hanem a növényt érő környezeti stresszhatások vagy a tápanyaghiány okozzák.

A szövetség éppen ezért határozott kéréssel fordult az áruházláncokhoz, hogy amíg a hazai készletek kitartanak, mindenképpen részesítsék előnyben a magyar burgonyát az importtal szemben. A lakosságot pedig arra biztatják, hogy a táplálkozás-élettani és fenntarthatósági szempontból egyaránt előnyösebb, helyben megtermelt zöldségeket válasszák. Ezzel a döntéssel ugyanis nemcsak a hazai élelmiszer-biztonsághoz, hanem a vidéki munkahelyek megtartásához és a magyar gazdák jövőjéhez is közvetlenül hozzájárulnak.