Az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) júliusi előrejelzése szerint a nemzetközi baromfipiacon továbbra is növekedés várható. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése alapján az Egyesült Államokban 2026 harmadik negyedévében a csirkehús-termelés 3 százalékkal, a pulykahúsé pedig 1 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet. Az Európai Unióban ezzel szemben az év első negyedévében 1 százalékkal csökkent a baromfihús-export, amely így 514 ezer tonnát tett ki. A legfontosabb célpiac továbbra is az Egyesült Királyság és Ghána volt. A behozatal ugyanakkor 6 százalékkal bővült, ami elsősorban a Brazíliából, Ukrajnából, Thaiföldről és az Egyesült Királyságból érkező szállítmányoknak köszönhető - írta meg az Agrárszektor.
A magyar baromfiágazat eközben kifejezetten erős időszakot zárt. Az AKI adatai szerint 2026 első öt hónapjában 291 ezer tonna élősúlyú baromfit vágtak le, ami 19,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a levágott csirke mennyisége 12,9 százalékkal, a vágópulykáé pedig 12,5 százalékkal emelkedett.
A külkereskedelmi statisztikák szintén kedvező képet festenek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország baromfihús-exportja az év első öt hónapjában 29 százalékkal, 113 ezer tonnára nőtt. A csirkehús kivitele 22 százalékkal, 81 ezer tonnára, míg a pulykahús-export 22,5 százalékkal, közel 12 ezer tonnára emelkedett. A legfontosabb felvevőpiacok továbbra is Lengyelország és Románia maradtak. Ezzel párhuzamosan a baromfihús-import 24 százalékkal esett vissza, így a hazai piacra mindössze 16 ezer tonna baromfihús érkezett, amelynek túlnyomó része Lengyelországból származott.
Az árak ugyanakkor vegyes képet mutattak. Az Európai Bizottság adatai szerint az egész csirke uniós átlagára közel 3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, Magyarországon viszont a vágócsirke termelői ára 5,1 százalékkal csökkent. A vágópulyka ezzel szemben több mint 11 százalékkal drágult. A feldolgozott csirketermékek többségénél szintén árcsökkenés volt megfigyelhető, így mérséklődött a csirkemellfilé, a csontos csirkemell és a csirkecomb feldolgozói értékesítési ára is.
A juhágazat szintén kedvező eredményeket ért el. Az Európai Unió juh- és kecskeimportja 19 százalékkal nőtt 2026 első negyedévében, miközben a kivitel 14 százalékkal visszaesett. Az importált mennyiség döntő része továbbra is az Egyesült Királyságból és Új-Zélandról érkezett az AKI jelentése alapján.
Magyarországon ezzel egy időben tovább bővült a termelés. Az AKI statisztikái szerint az év első öt hónapjában több mint 30 százalékkal ugrott meg a levágott juhok száma. Az élőbárány-export is jelentősen emelkedett, a kivitt mennyiség 23,1 százalékkal, annak értéke pedig 12,6 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbi bázist. A hazai termelői árak szintén felfelé mozdultak, a könnyű bárány átlagára 2301 forintra, a nehéz bárányé pedig 2065 forintra nőtt kilogrammonként, ami mindkét kategóriában megközelítőleg 10 százalékos drágulást jelent.
A tojáspiacon ehhez képest jóval kiegyensúlyozottabb kép rajzolódik ki. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai alapján 2026 harmincadik hetében a legtöbb hazai nagybani és fogyasztói piacon nem változott a tojás ára az előző héthez képest. A budapesti nagybani piacon továbbra is 65 forintba került egy darab tojás, ami közel 10 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől. Ezzel párhuzamosan a szegedi nagybani piacon 67 forintos, a debreceni nagybani piacon pedig 80 forintos darabár volt jellemző.
A fogyasztói piacokon szintén stabil árak alakultak ki. A budapesti Lehel csarnokban darabonként 90 forintért, az újpesti és a szegedi piacon pedig 100 forintért lehetett tojást vásárolni. Érdemi elmozdulás egyedül Debrecenben történt, ahol a tojás darabára 85 forintra emelkedett, ami az előző héthez, valamint az egy évvel korábbi időszakhoz képest is 6,3 százalékos drágulást jelentett.
