A Pénzcentrum a Kifli-csoport öt országban – Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Németországban és Romániában – működő online áruházainak kínálatát alapul véve harminc, szinte teljesen azonos termék árát hasonlította össze. A vizsgálat során kiderült, hogy egy huszonnyolc tételből álló, saját márkás alapélelmiszereket (például tejet, vajat, lisztet) és ismert nemzetközi márkákat tartalmazó kosár a hazai vásárlóknak kerül a legtöbbe. Míg ez a hús nélküli bevásárlás Magyarországon megközelítette a 23 ezer forintot, a legolcsóbbnak számító Ausztriában alig haladta meg a 18 ezer forintot, ami itthon majdnem 28 százalékos felárat jelent - jelentette az Agrárszektor a Pénzcentrum információi alapján.

A nemzetközi márkáknál a legkirívóbb a különbség, hiszen egy félkilós Barilla spagetti nálunk majdnem háromszor, a Pringles chips pedig több mint kétszer annyiba kerül, mint Romániában. Ráadásul ezeknél a termékeknél az eltérő helyi receptúrák sem indokolhatják az árkülönbséget. A statisztikát egyedül a friss hús árnyalja. Ha a kosárba egy-egy kiló csirkemellfilé és sertéskaraj is bekerül, a sorrend azonnal megváltozik. Magyarországon a hús hagyományosan olcsóbb, mint Nyugat-Európában, itthon ugyanis ez a két termék alig 3500 forintba kerül, míg Németországban több mint 9500 forintot kérnek érte. Ezzel a harminctermékes, teljes bevásárlókosár Csehországban lett a legolcsóbb (24 411 forint), Magyarország pedig a 26 609 forintos végösszeggel az utolsó előtti, negyedik helyre csúszott. A kiemelkedően magas húsárak miatt a teljes bevásárlás Németországban a legdrágább (28 202 forint).

A nominális áraknál azonban sokkal beszédesebb, ha a költségeket a helyi nettó átlagkeresetekhez viszonyítjuk. Hiába húzzák lefelé a hazai végösszeget az olcsóbb húsok, a fizetések arányában mégis nálunk a legfájdalmasabb kifizetni a kosár tartalmát. Míg Ausztriában és Németországban ez a bevásárlás a havi bér csupán 2-3 százalékát, Csehországban pedig a 4,1 százalékát viszi el, addig Magyarországon ez az arány eléri a 6,7 százalékot. Ezzel a romániai szintet (6,4 százalék) is felülmúljuk, azaz jövedelmükhöz mérten a hazai vásárlókat terheli meg a legjobban az élelmiszerek beszerzése.