A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén júniusban a hazai kereskedelmi szálláshelyek forgalma mintegy 2,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Bár az első félév egészét tekintve a belföldi turizmus továbbra is enyhe növekedést mutat, a kora nyári adatok jelzik, hogy a korábbi évek töretlen bővülése megállt. Ennek hátterében részben az aszályos időjárás áll, amely elvette a kedvet a természetes vizektől. Ezzel párhuzamosan az erős forint és a növekvő reálbérek hatására a horvát, olasz vagy görög tengerparti nyaralások versenyképesebbé, sok esetben a hazai árakkal egyenértékűvé váltak. A helyzetet tovább rontotta a naptárhatás is, mivel a forgalmat hagyományosan megdobó pünkösdi hosszú hétvége idén májusra esett.

A visszaesés területileg jelentős eltéréseket mutat. Az idei szezon legnagyobb vesztese a Velencei-tó térsége, ahol a kritikus szintre süllyedt vízszint és a fürdőzési korlátozások drámaian visszavetették a látogatottságot, emiatt több helyi vendéglátó is a nyitvatartás csökkentésére kényszerült. A Balatonnál szintén közel 2 százalékkal csökkent a belföldi vendégek száma, ami a fogyasztói szokások átalakulásával is magyarázható. A nyaralók egyre gyakrabban választják a rövidebb, egynapos utazásokat, a költségesebb éttermi étkezések helyett pedig az olcsóbb alternatívákat részesítik előnyben. Ezzel szemben Budapest az időjárástól független rendezvény- és városi turizmusnak köszönhetően továbbra is jól teljesít. A szálláshelypiac ugyanakkor élesen kettészakadt, hiszen míg a kiszámítható minőséget és wellness-szolgáltatásokat nyújtó szállodák vendégköre bővült, addig a magánszálláshelyek jelentős visszaesést könyvelhettek el.

A turizmus megtorpanása a szálláshelyeken túl a kapcsolódó szektorokban is érezteti a hatását, a vendégszám csökkenése ugyanis azonnal lecsapódik az élelmiszergazdaságban. A vendéglátás a hazai mezőgazdaság egyik legfontosabb szezonális felvevőpiaca. Mivel a friss alapanyagok nem raktározhatók hosszabb ideig, az éttermi megrendelések elmaradása azonnali bevételkiesést jelent a helyi borászatoknak, sajtkészítőknek, halgazdaságoknak és zöldségtermesztőknek.

A 2026-os nyár egyértelművé tette, hogy a klímaváltozás már közvetlen gazdasági és turisztikai tényezővé vált. Bár átfogó válságról nincs szó, a koronavírus-járványt követő kiugró belföldi kereslet korszaka lezárult, a piac pedig visszatért az éles nemzetközi versenyhez. A kizárólag a nyári strandidőre építő üzleti modellek sérülékenynek bizonyulnak, így a jövőben azok a vállalkozások maradhatnak talpon, amelyek egész éves működésben gondolkodnak, minőségi szolgáltatást és jó ár-érték arányt biztosítanak, valamint szorosan együttműködnek a helyi termelőkkel.