A kiskereskedelem összetett ökoszisztéma, amely a nagy áruházláncoktól kezdve a független kisüzleteken át az online kereskedőkig számos szereplőt foglal magában. Az OKSZ határozott, gazdasági érveken alapuló partnerségre törekszik a döntéshozókkal. A szakmai szervezet célja, hogy a kormányzat ne pusztán költségvetési vagy árpolitikai eszközként tekintsen a szektorra, hanem a gazdaság és a foglalkoztatás meghatározó, a GDP csaknem tíz százalékát adó alappilléreként kezelje. Ehhez rendszeres és kölcsönös bizalmon alapuló szakmai párbeszédre van szükség.

Az egyik legfontosabb ágazati törekvés a kiskereskedelmi különadó kivezetése. Mivel ez a teher az árbevételt adóztatja, nem veszi figyelembe a vállalkozások tényleges jövedelmezőségét, amely az európai kiskereskedelmi piacon jellemzően mindössze 1–3 százalék között mozog. A szervezet tisztában van a költségvetés mozgásterével, ezért egy előre tervezhető, rögzített kivezetési menetrend kialakítását sürgeti. A kiszámíthatóbb adókörnyezet megnyitná az utat a digitalizáció, az energiahatékonysági beruházások és a béremelések előtt. Ezzel párhuzamosan az árrésstop azonnali eltörlését is elengedhetetlennek tartják. A jelenlegi környezetben a szabadpiac működésébe történő tartós adminisztratív beavatkozás torzítja az árképzést és szűkíti a kereskedők mozgásterét. A szabályozás egyoldalúan a kereskedőkre hárította a terheket, felborítva az értéklánc szereplői közötti egyensúlyt. A bolti árakat számos tényező – az energiaköltségek, a bérek, a logisztika és az árfolyam – együttesen alakítja, így a normális piaci működés helyreállítása hosszú távon a vásárlók érdekét is szolgálja.

A hazai fogyasztók a 2022–2023-as kiugró infláció óta rendkívül árérzékennyé váltak. Bár a reálbérek az elmúlt időszakban dinamikusan nőttek, a fogyasztói bizalom továbbra sem állt helyre. A lakosság jóval kevesebbet költ a lehetőségeihez képest, így a kiskereskedelmi forgalom volumene még mindig elmarad a 2022 tavaszi szinttől. Ennek következtében kiélezett küzdelem zajlik a vásárlókért, az üzletek pedig az éles verseny hatására minden lehetséges árelőnyt azonnal továbbadnak a fogyasztóknak.

Az adózási és árképzési kérdéseken túl az OKSZ a plázastop érdemi felülvizsgálatát és lazítását is javasolja. Az általános korlátozások helyett átlátható, nem diszkriminatív engedélyezési rendszerre lenne szükség, amely teret enged a korszerűsítésnek és az új beruházásoknak. Ugyancsak rendezésre szorul a hulladékgazdálkodási szabályozás és a kötelező visszaváltási rendszer működése.

A hazai piac védelme kapcsán az érdekképviselet rámutatott, hogy a külföldi – köztük a harmadik országbeli – online szereplőkkel szemben az egyenlő versenyfeltételek megteremtése a legfontosabb. Egy adminisztratív vámteher önmagában nem számolja fel a versenyhátrányt. Arra van szükség, hogy a termékbiztonsági, fogyasztóvédelmi és adózási szabályok kivétel nélkül minden piaci szereplőre azonos módon vonatkozzanak, és ezek betartását a hatóságok ténylegesen ellenőrizzék is. A cél nem egyes szereplők védelme a többiekkel szemben, hanem egy olyan arányos és tiszta szabályozási környezet megteremtése, amelyben a különböző üzleti modellek tisztességes feltételek mellett versenyezhetnek.