A kutatók szerint a súlyos vízhiány önmagában a búza világpiaci árának éves ingadozását 2000 és 2021 között csaknem 74 százalékban magyarázta. A vizsgálat középpontjában nem az egyes helyi aszályok, hanem azok az úgynevezett összetett aszályesemények álltak, amelyek egyszerre több fontos búzatermő régiót is érintenek. Ez különösen veszélyes, hiszen a globális piac kínálatát egyszerre több oldalról érheti sokk.
A történeti adatok szerint a világ búzatermő területeinek átlagosan mintegy 5 százalékát sújtotta évente súlyos vízhiány, de ez az arány az éghajlat változásával folyamatosan növekedett.
A különösen száraz években – például 2000-ben, 2010-ben, 2012-ben és 2020-ban – a problémával érintett területek aránya már meghaladta a 15 százalékot. A kutatók arra számítanak, hogy az ilyen egyidejű vagy gyorsan egymást követő aszályhullámok a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak.
A búza különösen érzékeny ebből a szempontból.
A vizsgálat szerint a vízhiány és az árak közötti kapcsolat ennél a gabonánál jóval erősebb, mint a kukoricánál, míg a rizs esetében nem sikerült hasonló összefüggést kimutatni. Mivel a búza a világ egyik legfontosabb alapélelmiszere, az árának jelentős emelkedése a feldolgozott élelmiszerek, köztük a kenyér és más gabonaalapú termékek árát is befolyásolhatja.
A klímamodellek meglehetősen riasztó jövőképet mutatnak. Mintegy 2 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett a búza átlagára tonnánként körülbelül 273 dollárra emelkedhet, 3 fokos melegedés esetén pedig akár 364 dollárra is. Ez utóbbi érték a kutatás szerint nagyjából háromszorosa a 2010-ben mért, inflációval korrigált világpiaci árnak.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a búza árát természetesen nem kizárólag az időjárás alakítja. Az energia- és műtrágyaköltségek, a készletek nagysága, a kereskedelempolitika és a geopolitikai konfliktusok is komoly szerepet játszanak. A kutatás fő üzenete azonban az, hogy a globális élelmezésbiztonsági előrejelzésekben a jövőben a több termővidéket egyszerre sújtó aszályokkal is sokkal komolyabban kell számolni, mert ezek a jelenségek egyre nagyobb mértékben befolyásolhatják a mindennapi élelmiszerek árát.








