2025. november 18. 17:34
Gyakran veszel pékárut a boltokban? Nem árt, ha ezzel tisztában vagy
Egy friss kutatás alapján a magyarok mintegy kétharmada fogyaszt rendszeresen péksüteményt.
2025. december 5. péntek Vilma
Egy friss kutatás alapján a magyarok mintegy kétharmada fogyaszt rendszeresen péksüteményt.
Magyarország mezőgazdasága vegyes képet mutat 2024-ben, van, ahol boom, van, ahol hiány jött.
Egyszerű módszer kezdőknek: így lehet igazán finom kenyeret készíteni házilag.
Negyedik alkalommal rendezték meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét.
Ezentúl szigorúbban nézik, mit lehet trappistának és vadkovászos kenyérnek nevezni.
Egyre több kis- és középvállalkozás fordul energiahatékonysági fejlesztések felé a magas energiaköltségek csökkentése érdekében.
A kenyér készítése igazi gasztronómiai örömforrás, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági és fenntarthatósági szempontból is odafigyelést igényel.
Évszázados népi hagyományok és a vallási szertartások része az új kenyér.
Nagyon nem mindegy, hogy miből és milyen eljárással készül a mindennapi kenyerünk.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magyarok körében a bio- és ősgabona lisztek.
Nagy István a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Búzagyűjtő- és Kenyérünnepen veszélt a nyári aratás hazai eredményeiről.
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
Mélynek kell lennie a pénztárcáknak ahhoz, hogy a húsvéti kedvenceket megvehessük.
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
Napjainkban egyre ritkábban találkozni igazi fateknőkkel, amelyekben annak idején például disznóvágáskor a kolbászt keverték, a húst sózták.
A karácsony nemcsak a kosárértéket, de a vásárlási gyakoriságot is megemelte az országban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
