A vadon élő farkasok a virágok édes nektárját nyalogatják, így akár növények beporzásában is részt vehetnek.
A chiamag és az útifűmaghéj bőséges folyadékbevitel nélkül akár veszélyes nyelőcső- és bélelzáródást is okozhat.
A havi nettó 140 ezer forintos alapösztöndíj miatt a legtöbb fiatal kénytelen munkát vállalni a kutatás mellett.
Elkészült a földi életet fenntartó gombahálózatok legelső globális térképe.
Hazai szakemberek falevelek komposztálásával készülő, környezetbarát termesztőközegen dolgoznak.
A hígtrágyából származó hormonok és gyógyszermaradványok a talajon keresztül a termesztett növényekbe is bekerülhetnek.
A szabályozott stresszhatás segíthet a növényeknek a későbbi hőség és aszály átvészelésében.
A gyökerekkel együttműködő mikorrhiza gombák a legszárazabb időkben is hatékonyan táplálják a növényeket.
Vannak olyan területei az állattartásnak, ahol a biogazdálkodás jobb eredményeket hozott, mint a konvencionális módszerek.
Az Európai Bizottság elindította az AgRI 2040 programot és a Food 2040 stratégiát.
A klímaváltozás hatással lehet a takarmány-alapanyagok mikotoxin-szennyeződésének kockázatára.
A mezőgazdaságnak nem elég csupán a vízhiányhoz alkalmazkodnia, hiszen beporzók nélkül a növénytermesztés sem működhet.
Egy új kutatás szerint a bélbaktériumok által termelt rövid szénláncú zsírsav, a nátrium-butirát képes átprogramozni a csirkék immunsejtjeit.
Az aszály miatt egyre drágább lehet a búza, és vele együtt a kenyér is.
A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok.
Elképesztő eredményekre jutott a Readingi Egyetem kutatócsoportja a kézműves sajtokat vizsgálva.
Az édesipart napjainkban a kakaópiac bizonytalansága, a mesterséges intelligencia térnyerése és az egészségtudatos fogyasztói igények formálják át.
Sokan vágnak bele Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba a támogatások hatására, de sokan fel is adják.
Dombovári Márk Imrét az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad működésének biztosításáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.
Olyan rendszert fejleszt a Szegedi Tudományegyetem, amely folyamatosan nyomon tudja követni a növények fejlődését.
