A Balatonnál újabb intenzív árvaszúnyog-rajzásokra kell számítani augusztus és szeptember folyamán, ami a turizmusra is hatással lehet.
Egy frissen publikált magyar kutatás jelentős áttörést hozhat a baromfik takarmányozásában.
A Dunában élő tokfélék élőhelyeinek feltérképezésében vesz részt a Széchenyi István Egyetem.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban.
Magyar kutatás részletes adatelemzéssel tárta fel, hogyan változtatta meg a Tisza hordalékháztartását az emberi beavatkozás az elmúlt közel 180 évben.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Egy friss kutatás szerint a fekete katonalégy lárvája értékes adalékanyag lehet a baromfitakarmányokban.
Új kutatási eredmények szerint a H5N1 madárinfluenza vírus terjedésében az amerikai tejgazdaságokban a levegő és a szennyvíz is szerepet játszhat.
Magyar kutatók szerint a madarak és denevérek lehetnek a szőlőültetvények titkos védelmezői.
A felmelegedéssel tovább nőhet a nyári zivatarok előfordulása egy új hazai kutatás szerint.
A fejlesztőmunka során kidolgozásra kerül egy olyan precíziós takarmányozási technológia is, amely komplexen kezeli a takarmány táplálóanyag-tartalmát.
Magyar kutatók új, környezeti DNS-alapú módszert fejlesztettek ki a Balaton halállományának monitorozására.
Izraeli kutatók rájöttek, hogy a molylepkék képesek érzékelni a növények által kibocsátott ultrahangos vészjelzéseket.
Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg Magyarország vizeiben, amelyek közül a legtöbb akváriumi díszhal, melyeket tulajdonosaik engedtek szabadon.
Spanyol kutatók intelligens címkéje forradalmasíthatja az élelmiszerek nyomon követését.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszerűen megtervezett és kivitelezett erdősávokban új élőhelyek jönnek létre.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
