A 2026-os globális élelmezésbiztonsági jelentést bemutató sajtóbeszélgetésen Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese kiemelte, hogy bár a világban összességében csökkent az éhezők száma, a probléma csupán átalakult. A legutóbbi, 2025-ös adatokra alapozott becslések szerint globálisan mintegy 645 millióan éheztek, miközben 2,7 milliárd ember számára volt anyagilag elérhetetlen a megfelelő minőségű táplálkozás. Bár Európát és Közép-Ázsiát a világ éléskamrájaként tartják számon, a térségben is mintegy százmillió ember küzd élelmezésbizonytalansággal, hatvanmillióan pedig egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a minőségi ételeket. Gutu rámutatott arra is, hogy a jóllakottság ma már nem egyenértékű az egészséges táplálkozással.

A helyzet romlásának egyik legfőbb oka, hogy a friss zöldségek, gyümölcsök és minőségi fehérjeforrások lényegesen drágábbak, mint az ultrafeldolgozott, magas szénhidráttartalmú termékek. Mivel az infláció mérséklődése ellenére az élelmiszerek és az agrárnyersanyagok ára továbbra is magas, a lakhatási és rezsiköltségek kifizetése után sok háztartás az olcsóbb, egészségtelen alternatívák felé fordul. Ennek következtében a felnőtt lakosság több mint 22 százaléka elhízott a régióban, a gyermekkori túlsúly aránya pedig eléri a 7,5 százalékot, ami különösen a Nyugat-Balkánon és Ukrajnában jelent súlyos problémát. Az egészségtelen étrend okozta krónikus betegségek mára a munkaerőpiacot és az állami egészségügyi ellátórendszereket is rendkívüli mértékben terhelik.

Az élelmiszerek elérhetőségét és árát egyre inkább a mezőgazdaságon kívüli tényezők határozzák meg. Európa a leggyorsabban melegedő kontinensként egyre súlyosabban szenvedi meg a klímaváltozás hatásait. Jól mutatja ezt, hogy 2025 májusában a földrész több mint felét sújtotta aszály a növények fejlődése szempontjából legkritikusabb időszakban, és a 2026-os év eddigi adatai is hasonlóan borúlátó képet festenek. A termelést a közép-ázsiai gleccserek olvadása miatti vízhiány, a moldovai árvizek és a kazahsztáni erdőtüzek is hátráltatják, ezt a kiszolgáltatottságot pedig a geopolitikai konfliktusok tovább fokozzák. Ukrajnában a háború következtében a tejelő szarvasmarha-állomány 2021 óta 60 százalékkal csökkent, miközben a fekete-tengeri exportútvonalak bizonytalansága a globális gabonapiac stabilitását is megrengeti.

A szakértők szerint a klímaváltozás, a fegyveres konfliktusok és az ellátási láncok zavarainak együttes jelentkezése miatt a puszta termelésnövelés már nem elegendő. Az agrár-élelmiszeripari rendszereket jelentős kutatás-fejlesztési, valamint vízgazdálkodási beruházásokkal kell ellenállóbbá tenni.

Emellett a fogyasztóvédelem terén is azonnali beavatkozásra van szükség. Mivel a fiatalok élelmiszerválasztását az egészségügyi szempontok helyett egyre inkább a divat, az ultrafeldolgozott termékek agresszív marketingje és a digitális tér véleményvezérei határozzák meg, szigorú és következetesen betartatott szabályozásra van szükség. Csak a hiteles tájékoztatás és az államok közötti szoros együttműködés garantálhatja, hogy az egészséges étrend ne luxus, hanem mindenki számára elérhető alapvetés legyen.