Elképesztő felfedezés: így működött egy zsírgyár 125 ezer évvel ezelőtt
Egy új tudományos kutatás szerint a neandervölgyi emberek 125 ezer évvel ezelőtt fejlett módszerekkel nyertek ki zsírt az állati csontokból.
Egy új tudományos kutatás szerint a neandervölgyi emberek 125 ezer évvel ezelőtt fejlett módszerekkel nyertek ki zsírt az állati csontokból.
Az MIT spéci buborékfóliája még a pokoli Death Valley-ben is képes volt vizet csinálni a levegőből.
Robert B. Evnen nebraskai államminiszter vezetésével érkezett magas rangú amerikai delegáció a győri Széchenyi István Egyetemre nemrégiben.
In vitro módszerrel segítené két veszélyeztetett szegfűfaj fennmaradását a Debreceni Egyetem.
Egyedülálló agykutatást végeztek a szakemberek vaddisznókon a Budakeszi Vadasparkban.
A multifunkcionális gesztenyés helyreállítása a természetvédelmi értékek mellett további társadalmi és gazdasági előnyöket is nyújt.
A természetben hamar lebomló, azt nem mérgező műanyagot talált fel egy japán kutatócsapat.
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban.
Sikeresen termesztettek holdpor-szimulánsban mustárnövényt a kutatók, ráadásul ezek a növények magokat is teremtek.
A K&H díjazottjai olyan előremutató ötleteket mutattak be, amelyek hozzájárulhatnak a magyar mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételéhez.
A Balaton parti övében élő kvagga kagylók jelentős szerepet játszhatnak a tó vízminőségének megőrzésében.
Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós faj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel.
Mariangela Hungria mikrobiológust munkássága jelentős hozzájárult az ország sikereihez.
A legfrissebb kutatás szerint a gyakori állatfajok sincsenek biztonságban a klímaváltozástól.
Elindult a CONTEMFood projekt az Állatorvostudományi Egyetemen, nem akármit vizsgálnak.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
Egy új nemzetközi tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása jelentősen növeli a korai halálozás kockázatát.
Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.