A hűtőláncban, így a raktárakban és a szállítójárművekben ma már elterjedt a páratartalom- és hőmérséklet-érzékelők alkalmazása. Ezek az eszközök azonban nem nyújtanak megoldást azokra a helyzetekre, amikor az áru az átrakodóhelyeken nem megfelelő körülmények között várakozik. Ennél jóval hatékonyabb megoldást jelentenek a szállítójárművekbe szerelt, mesterséges intelligenciával támogatott hőkamerás képfeldolgozó rendszerek. Ez a technológia már a berakodáskor képes érzékelni, ha a termék hőmérséklete nem megfelelő, és azonnal riasztást küld. A megfelelő csomagolással ötvözve ezek a rendszerek érdemben mérsékelhetik a minőségromlást, bevezetési költségük viszont beépül a fogyasztói árba, ami megdrágítja a termékeket.

A piacon már kísérleteznek még drágább, saját áramforrással és szenzorokkal ellátott RFID-technológiákkal is. Elterjedésük egyelőre korlátozott, mivel rendkívül kevés olyan magas értékű élelmiszer létezik, amelynek az ára elbírná ezt a jelentős költségtöbbletet.

A termőföldtől a fogyasztóig tartó élelmiszerláncban a minőségmegőrzés kulcsa az integrált rendszerek használata és a nyomon követésből származó adatok elemzése, amely pontosan megmutatja, milyen körülmények vezetnek az állagromláshoz. A vásárlók számára a technológia leglátványosabb elemei a termékeken elhelyezett QR-kódok, amelyek beolvasásával megismerhető a zöldség vagy gyümölcs pontos útja. Ennek az átláthatóságnak fontos bizalomnövelő szerepe van, bár debreceni kutatók korábbi eredményei arra utalnak, hogy a fogyasztók döntését végső soron még mindig jobban befolyásolja a gyártóba vetett bizalom, mint maga a nyomon követhetőség.