Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok értékes tápanyagokat rejtenek, azonban ezek ebben a formájukban a növények számára felvehetetlenek.
A tartós vízhiány és a továbbra is magas műtrágyaárak miatt minden olyan lehetőség felértékelődik, amely növeli a tápanyag-ellátottságot, javítja a tápanyagok hasznosulását, gyorsítja a gyökérfejlődést és fokozza a stressztűrést.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy véget értek azok a boldog évek, mikor a kukorica növényvédelmét letudtuk egy gyomirtással.
Az egyre sűrűsödő, szélsőséges időjárási körülmények az őszi káposztarepce becőérési periódusát sem kímélik.
A szőlőültetvények egészsége és hozama számos tényezőtől függ, beleértve a környezeti hatásokat, valamint a kórokozók és kártevők jelenlétét.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
A kukorica növény mérete, termésének mennyisége és minősége a rendelkezésre álló víztől, tápanyagtól és fénytől függ, amit a szántóföldön lévő gyomok korlátozhatnak.
Az elmúlt években jelentős változások, illetve folyamatok mentek végbe a magyar mezőgazdaságban az éghajlatváltozás, a növényvédőszer-kivonások, és a politikai tényezők tekintetében is.
Az utóbbi évek időjárási szélsőségei új kihívások elé állítják a kalászos gabonák termesztőit.
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei új fejezetet nyitottak a szántóföldi gyomszabályozásban.
A talaj ökoszisztéma megfelelő kezelése, működtetése a talaj jövőbeni termékenységének, fenntarthatóságának az alapját jelenti
A talajaink romló állapota és a csökkenő mikrobapopulációk egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára
Kalászosainkban a gyomok fejlődési zavart okoznak a víz és tápanyagok elvonása révén. Ennek elkerülésére az ősszel végzett gyomirtás ad lehetőséget.
Ha az aratás utáni időszak száraz, az árvakelések zöme elfekszik a talajban, majd ősszel az esők hatására tömegesen megjelenik a repcevetésekbe
A szárbontó készítmények szinte csodákat művelnek, ha közvetlen és közvetett jótékony hatásukat is vizsgáljuk.
Tény, hogy a jelenlegi piaci helyzetben csak kiváló minőségű terménnyel rúghatunk labdába
Hogyan lehet jövedelmező növénnyé tenni a repcét? Nagyon sok múlik a tápanyag-utánpótláson.
A megoldást Tasi Attila, a Sumi Agro szakembere ismerteti.
A piaca korlátlan, a feldolgozók egyre nagyobb mennyiségben igénylik.A fajtakívánalmakat
A piaci kitettség csökkentéséhez a kiváló minőségű búzán át vezet az út
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
