A kínai Fudan Egyetem és az amerikai Duke Egyetem kutatóinak közös tanulmánya hétfőn jelent meg a Nature Climate Change folyóiratban. Laboratóriumi kísérletek és légköri modellezés alapján azt találták, hogy a levegőben lebegő műanyagrészecskék hőmegtartó hatása eléri a fekete szénének (korom) a 16,2 százalékát. A fekete szén a szén-dioxid után a második legfontosabb üvegházhatású klímafaktor. A kutatók szerint ez a hozzájárulás globálisan mérsékeltnek tekinthető, egyes térségekben azonban a műanyagrészecskék hatása jóval erősebb lehet. A Csendes-óceán erősen szennyezett térségeiben akár 4,7-szeresen is meghaladhatja a koromét.

Korábban a mikroműanyagok éghajlati hatását elhanyagolhatónak vélték, mert úgy gondolták, hogy a jellemzően fehér részecskék visszaverik a napfényt. Az új vizsgálat ezzel szemben kimutatta, hogy a légkörben lévő részecskék túlnyomó többsége színes, ezek pedig elnyelik a napsugárzást, és így melegítik a levegőt. Drew Shindell, a Duke Egyetem klímakutatója, a tanulmány társszerzője szerint munkájuk újdonsága az, hogy pontosan megmérték, a különböző színű részecskék milyen mértékben nyelik el a fényt.

A nanométeres és mikrométeres nagyságrendű műanyagdarabok folyamatosan kerülnek be a légkörbe. Az óceánokba és a szárazföldre jutó műanyaghulladék a napsugárzás, a hőmérséklet-ingadozás és a mechanikai hatások következtében egyre kisebb darabokra esik szét, majd a szél felkapja, és a légáramlatok szállítják tovább a mikroszkopikus részecskéket.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a légkörbe kerülő műanyagszemcsék vagy eleve sötétek, vagy ha kezdetben világosabbak is, a környezetben töltött idő során besötétednek, ezért összesített hatásuk egyértelműen melegítő. A kutatók szerint mindez indokolttá teszi a jelenlegi klímamodellek felülvizsgálatát és frissítését, hogy azok a légköri mikroműanyagok szerepét is figyelembe vegyék.