A hazai mezőgazdaság versenyképességéhez elengedhetetlen a megfelelő terménykezelési infrastruktúra. Éppen ezért hirdetett az Agrárminisztérium 2025-ben támogatást a tisztítók, tárolók és szárítók fejlesztésére. A felhívásra komoly érdeklődés mutatkozott. Az első döntési körben 116, főként kis- és közepes léptékű beruházás kapott összesen 7,7 milliárd forintnyi támogatást. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a beruházási kedvet szinte kizárólag a legalább 50 százalékos támogatási intenzitású pályázatok, illetve a kedvezményes kamatozású hitelek mozgatják. Tisztán önerőből csak nagyon ritkán valósulnak meg ilyen technológiai fejlesztések.

Bár a nagyüzemi növénytermesztés elképzelhetetlen szárítóberendezések nélkül, a fókusz az utóbbi időben változni látszik. Ez különösen a kukorica és a napraforgó esetében figyelhető meg. Az extrém aszályok miatt a termény sokszor már eleve szárazon, esetenként a hőstressz miatt sérülten érkezik be a földekről. Míg korábban a mesterséges túlszárítás okozott minőségi gondot, ma a gazdák egyre inkább a gabonahűtésben látják az állagmegóvás megoldását. A klímaváltozás okozta nehézségeket jól mutatja az inputanyag-piac átalakulása is. Egyes forgalmazók az Alföldre már vonakodva adnak el kukoricavetőmagot a bizonytalan megtérülés miatt. Ez a helyzet a termelőket is a vetésszerkezet átalakításának átgondolására kényszeríti.

A korszerű berendezések beszerzése mellett hatalmas kihívást jelent a szaktudás hiánya. A raktározás és a terménykezelés önálló szakmának számít, amely jelenleg súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Ennek orvoslására az ágazati szakmai szervezetek és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) összefogásával gyakorlati fókuszú felnőttképzés indul. A program célja, hogy a piacon újra megfelelő számú, a szakszerű szárításhoz, hűtéshez és raktározáshoz értő szakember álljon a gazdaságok rendelkezésére.