Áprilisban és május elején több hullámban érkezett sarkvidéki hideg hazánkba. Az április első felében tapasztalt fagyok főleg az északi és északkeleti országrészeket sújtották. Ezeken a vidékeken található a hazai gyümölcstermő területek hatvan százaléka. A május elsejére virradó éjszaka azonban már az egész országban mínuszokat hozott. A fagy a korábban megkímélt Duna-Tisza közét, a Dél-Alföldet és a Dunántúlt is elérte, a hőmérséklet pedig helyenként a -9 Celsius-fokig süllyedt - írja az Agrárszektor.

A lehűlés a lehető legrosszabbkor, a virágzás és a kisgyümölcsök fejlődésének idején érte a fákat. A FruitVeB szakmai szervezet értékelése szerint a fagykárok mértéke a tavalyi drasztikus szinthez közelít. A helyzetet tovább rontja, hogy a terméskilátások ott is romlottak, ahol a hőmérő higanyszála nem süllyedt fagypont alá. A hideg éjszakák a komoly csapadékhiánnyal és aszállyal párosulva jelentősen visszavetették a virágok megtermékenyülését és a terméskötődést.

Ezt a jelenséget erősítette meg Raskó György agrárközgazdász is. A szakember elmondta, hogy bár saját, Balaton környéki gyümölcsösét elkerülték a mínuszok, a tartós hideg miatt a növényzet megfázott, így rengeteg virág terméketlen maradt. Számításai szerint meggyből országosan legalább 30-40 százalékos kiesés várható egy átlagos évhez képest. Emellett a kajszi, a szilva és az alma is komoly károkat szenvedett. Mivel a környező országokban, például a jelentős termesztőnek számító Lengyelországban is hatalmasak a veszteségek, idén biztosan nem lesz olcsó a friss gyümölcs.

Az agrárközgazdász rámutatott, hogy a ma már menetrendszerűen érkező késő tavaszi fagyok egyértelműen a klímaváltozás számlájára írhatók. Ez a folyamat hosszú távon teljesen átrajzolhatja a mezőgazdaság térképét. Az ökológiai és klimatikus adottságok megváltozásával a termeléshez ideális feltételek fokozatosan északabbra tolódnak. Ez a jelenség egyre hátrányosabb helyzetbe hozza a félsivatagosodó országokat, köztük Magyarországot is.