Bár az Ázsiából származó kőrishajtás-pusztulás már a 2010-es évek elején megjelent Magyarországon, csak az elmúlt időszakban vált kritikus problémává. Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője szerint a 2022-es extrém aszály jelentősen legyengítette a hazai fákat. A 2023-as csapadékos évkezdet pedig már ideális körülményeket teremtett a kórokozó terjedésének. A betegség nyomai azóta egyre több helyen és egyre súlyosabb mértékben mutatkoznak - írja az Agrárszektor.

A fertőzés csendben, de agresszívan zajlik. A gomba spórái a hajtásokon keresztül jutnak a növénybe, majd a kórokozó fokozatosan behálózza az egész fát, egészen a gyökerekig. A folyamat eleinte nem feltűnő. Egy látszólag egészséges fa a következő évben hervadni kezd, és a hajtásain sötét foltok jelennek meg. Később a lombkorona a felére zsugorodik, végül a fa az elhalt gyökérzet miatt egyszerűen kidől. A kór az egész országban jelen van. A magas kőrist és a magyar kőrist egyaránt pusztítja. Mivel az erdészetek egyelőre nem találtak a gombával szemben ellenálló egyedeket, amelyekből szaporítóanyagot nyerhetnének, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a kőris a szilfa sorsára jut.

A szilfavészhez hasonlóan ez a fafaj is drasztikusan meg fog ritkulni. A fertőzés csak akkor lassulhat le, amikor a kőris már olyan kis számban lesz jelen az erdőkben, hogy a gomba nehezen tud átterjedni az egyik egyedről a másikra. A betegség ellen erdészeti körülmények között lehetetlen védekezni. Mivel a Pilisi Parkerdő Zrt. is jellemzően védett és Natura 2000-es területeket kezel, a vegyszeres permetezés vagy más hasonló beavatkozás fel sem merülhet. A szakember szerint a pusztítás ütemét egyedül az elegyes, többféle fafajból álló erdők telepítésével lehet lassítani. Ha a kőris csupán kis arányban, más fafajok között elszórva található meg egy területen, a gomba jóval nehezebben terjed, mint egy tisztán kőrisfákból álló erdőben.