Sok készítmény környezeti és egészségügyi hatásai, valamint a kártevők egyre gyorsuló adaptációja miatt sürgető újabb megoldásokra áttérni.
A friss vetésekre a gombák spórával szél útján könnyen átterjednek, így egyes területeken jelentős kórokozónyomásra lehet számítani.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában.
A késő ősz és a tél azonban a felkészülés ideje is, amikor megfelelő védekezéssel és gondoskodással tehetünk a következő évi jó termésért.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen Magyarországon.
Bár a háztartások egyik leggyakrabban használt alapélelmiszere, kevesen tudják, hogy helytelen kezelése akár élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelenthet.
Az amerikai szőlőkabóca viszonylag új jövevény a hazai élővilágban, de megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a szőlőtermesztők körében.
Zala vármegyében különösen súlyos a helyzet, ahol a borvidék több mint 90 százalékán kimutatható a fertőzés.
Az őszi nagytakarítással alapozhatjuk meg a jövő év termesztési sikereit a kertben.
Ahhoz hogy ne romoljanak meg, és biztonsággal elálljanak sokáig, fontos megérteni a forralás, fertőtlenítés, és dunsztolás szerepét.
Jelenleg 13 vármegye 15 borvidékében mutatták ki az aranyszínű sárgaság jelenlétét itthon.
A Lyme-kór világszerte előfordul, Európában és Magyarországon is számottevő közegészségügyi jelentőséggel bír.
A szőlő szüret előtti növényvédelme során az egyik legfontosabb feladat a megelőzés.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
Magyarországon szigorú ellenőrzésekkel kell minimumra csökkenteni a fertőzés kockázatát.
Magyarországon és a környező országokban több súlyos állatbetegség okoz jelentős gazdasági károkat.
A Nemzetközi Szőlészeti-Borászati Szervezet (OIV) is elkötelezett a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésben.
Számos betegséget okozhatnak a kullancsok, így elsődleges fontosságú az ellenük való védekezés.
Óriási veszélyt jelenthet a magyar élővilágra, ha növényeket hozunk haza a nyaralásból.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
