A siker ma már csak azok számára elérhető, akik képesek rendszerszinten kezelni a változó minőségű szubsztrátból fakadó kockázatokat és a növekvő működési költségeket.
2025-ben az előző évhez képest 11 százalékkal több csiperkegombát exportált Magyarország.
Az erdőre legtöbben úgy tekintenek, mint a faanyag forrására vagy a túrázások, kirándulások helyszínére, pedig ennél többről van szó.
Termesztőket ellenőriztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei az év elején.
Évente több tízezer tonna gombát exportál Magyarország az unió tagállamokba, különös tekintettel a közép-európai térségbe.
A termesztett gomba mennyisége évről-évre emelkedik, az Európai Unióban tavaly már elérte az egymillió tonnát, amiből hazánk is bőven kiveszi a részét.
Jelenleg körülbelül 150.000 fajt ismerünk a gombák országából, de egyes feltételezések szerint közel 4 millió faj is létezhet.
Azoknak is érdemes ismét utánajárni a részleteknek, akik korábban drágállották az innovatív eljárást.
A kertészeti szakértők szerint a túlzsúfolás komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában.
Sok készítmény környezeti és egészségügyi hatásai, valamint a kártevők egyre gyorsuló adaptációja miatt sürgető újabb megoldásokra áttérni.
A friss vetésekre a gombák spórával szél útján könnyen átterjednek, így egyes területeken jelentős kórokozónyomásra lehet számítani.
A késő ősz és a tél azonban a felkészülés ideje is, amikor megfelelő védekezéssel és gondoskodással tehetünk a következő évi jó termésért.
Az őszi nagytakarítással alapozhatjuk meg a jövő év termesztési sikereit a kertben.
Beköszöntött az őszi idő, ennek hatására csökkent a levegőben megtalálható pollenszemek száma is.
Magyarországnak meghatározó szerepe van az EU gombatermesztésben, Hollandia és Lengyelország mellett Magyarország látja el az EU gombapiacát.
A termesztett gombák világa ma már nem csupán a csiperkéről és a laskagombáról szól.
A természet nyújtotta javak meghatározó szerepet töltenek be az emberi életben, hozzájárulnak a testi és lelki jóléthez.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
