Heti fókusz: A szárbontásra fordított energia és költség megtérülése

Agro Napló
Szakértőink válaszaiért kattintson a névre vagy fotóra!

A szárbontásra fordított energia és költség megtérülése

Szakértőink válaszaiért kattintson a névre vagy fotóra!

 

Varga Sándor

Agrova Kft.

Szabóné Gábris Nóra

Szili Martin

Natur Agro

 

Varga Sándor (Agrova Kft.)

Alapvető tény, hogy a talaj szerves anyag tartalma meghatározza annak termékenységét.

Az elmúlt évek során a talajszelvény-vizsgálatok egyértelműen rámutattak arra, hogy a művelt talajrétegben a szerves anyag tartalom minimális, illetve rohamosan csökken.

Ahhoz, hogy a megfelelő szerves anyag tartalommal bíró talaj minden nélkülözhetetlen adottságát kihasználhassuk, két dolgot tehetünk: növeljük az újonnan bekerülő szerves anyagok mennyiségét, illetve csökkentjük a talaj szerves anyag veszteségét.

A szerves anyag tartalom növelésére tarló- és szármaradványok, zöldtrágya, szerves trágya, esetleg komposzt felhasználásával, takarónövények alkalmazásával van lehetőségünk.

Az ún. „stabil” szerves anyag (humusz) alapfeltétele a kedvező morzsalékosság és a megfelelő aggregátum stabilitás kialakulásának, ami a víz és tápanyag raktározó és szolgáltató képesség fontos és meghatározó tényezője.

Számos cikkben és fórumon jártuk már körbe a témát, miszerint az egyik legegyszerűbb és magától értetődő szerves anyag és ásványi anyag pótlás a szármaradványok felhasználása e célból. A növényi maradványok szántóföldön hagyásával, irányított lebontásával a talaj szerves anyag tartalmának növelésével a talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait tudjuk pozitívan befolyásolni, ilyenek például a talajnedvesség, morzsaállékonyság, kationcsere kapacitás, aktívabb talajélet, stb.

A szerves anyag fontossága azért is kiemelkedő, mert annak növelésével, pótlásával több nedvességet is fogunk tudni megőrizni, ami szintén kulcsfontosságú lesz a következő évek gazdálkodásában.

A szármaradványok szerves anyag tartalma mellett azok tápanyag tartalma is óriási jelentőséggel bír. A hamarosan betakarításra kerülő kukorica szántóföldi mellékterméke – 10 tonna szemtermés esetén – több mint 90 kg nitrogén, 45 kg foszfor (P2O5), és akár 160 kg kálium (K2O) tartalommal bír. Ez a tápanyagmennyiség természetesen nem táródik fel teljes mértékben egy év alatt, sőt, kedvezőtlen talajviszonyok esetén még 3 év alatt sem.

Vizsgálataink szerint mikrobiológiai készítmények használatával a nitrogén 30-40%-a, a foszfor 40%-a, a kálium 80-90%-a feltáródhat 6 hónap alatt a szármaradványokból. Hogy e mennyiségből mennyit képes felvenni a kukoricát követő gabona, szintén sok tényezőtől függ, bizonyosan számíthatunk e tápanyagok lekötődésére, kimosódására is.

Különösen érdekes a kálium feltáródása és felvétele, hiszen amellett, hogy nagyon nagy mennyiségben tartalmazzák a kapásnövények, hihetetlen gyorsan tud mineralizálódni a szármaradványok bomlása során. Erre szükség is lehet, hiszen a búza teljes káliumigényének 90%-át fel is veszi fejlődésének első 6 hónapjában.

A foszfor és a nitrogén esetében jóval lassabb feltáródással számolhatunk, ám előbb vagy utóbb a talaj tápanyagkészletét fogják növelni.

Megtérül-e a szárbontásra fordított energia és költség? Számításaink szerint, és a fenti példa szerint is: igen, megtérül. A szármaradványok lebontásának mikrobiológiai támogatásával adott esetben a kiadott műtrágya dózisok csökkentése, a kártevő gombák életterének szűkítése is javunkra billentheti a mérleg nyelvét. Arról a tényről nem is beszélve, hogy egy szerves anyagban jól ellátott, kedvező talajállapotú talaj művelése is kevesebb energia ráfordítást fog igényelni, ami szintén jelentős segítség a költség optimalizálás irányában.

További részletekért keresse tanácsadóinkat!

http://phylazonit.hu/tanacsadoi-halozat/

https://www.facebook.com/phylazonit

https://www.instagram.com/phylazonit.1983/

https://phylazonit.hu/termekek/phylazonit-tarlobonto/

Szabóné Gábris Nóra (Geosan Kft.)

Kincs a tarlón: A szármaradványoktól a fekete aranyig

A szántóföldi növénytermesztésünk fő tömegét adó gabonafélék, ipari- és takarmánynövények betakarítása után  a látszólag haszontalannak tűnő szármaradványok alkotta tarló jelentős potenciált hordoz magában: számottevő tápanyag lehetőségét a következő kultúra számára. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a tarló jelentette agrotechnikai és növényvédelmi problémákról.

Egyre több mezőgazdasági szakember és termelő ismeri fel a célzott mikrobiális szárbontás fontosságát. A tarlómaradványok gyorsított lebomlása több pozitív hatást eredményez: könnyebb művelhetőség, javuló talajszerkezet, ezáltal kedvezőbb levegő- és vízellátottság.

A tarlókezelés - a lekerülő növény fajától függően- hektáronként akár 80-100 kg N, 30-50 kg P és 50-100 kg K hatóanyaggal egyenértékű hasznosítható makro tápelem-forrást is biztosíthat a következő kultúra számára. Emellett nem elhanyagolható a szárbontás után a talajban maradó mezo- és mikroelem tartalom is, tekintve, hogy talajaink fokozódó mikroelem szegényedésének számos kedvezőtlen humán-éllettani hatása ismert.

Szárbontó készítmény alkalmazásával a pentozán hatás elkerülhető és a szár-maradványokon áttelelő kórokozók élőhelyének lebontásával csökken a fertőzöttség esélye.

Magyarországon a Geosan Kft. volt az első, aki kifejlesztett és engedélyeztetett cellulózbontó  célkészítményt.

A GeoCell-1 az elmúlt 20 évben már bizonyított: a szármaradványok bontása mellett a termék baktériumai nemcsak a kultúrnövényre gyakorolnak kedvező hatást, de a gyökérzónában koncentrálódó talajéletet is serkentik.

Ennek oka, hogy a GeoCell-1 baktérium törzseit (Cellvibrio vulgaris, és Pseudomonas fluorescens) az akkor még működő fűzfői papírgyár papíriszap lerakójából spontán konzorciumként izoláltuk. Mivel a természet alakította ezt az együttműködést ezért nagy hatékonysággal és széles hőmérsékleti tartományban (5-30°C) bontják a cellulóz- hemicellulóz- és lignin tartalmú maradványokat. Aktivitásukat a hideg, de fagymentes időszakokban, savasabb jellegű talajok esetén is megőrzik.

A két törzs serkenti a talaj mikrobiális életét, fokozza a gyökérnövekedést, ezáltal növekszik a tápanyagfelvétel.

A GeoCell-1 használatával a növényi kórokozók élettere leszűkül, a termelt szideroforok segítségével a fertőzöttség veszélye is csökken.

A GeoCell-1 baktériumok növénypatogén gombára gyakorolt hatása

A GeoCell-1 elsősorban őszi tarlóbontásra ajánlott 10-15 L/ha dózisban. A folyékony formulának köszönhetően a termékben lévő baktériumok azonnal munkához látnak, a fagyok beálltáig intenzíven szaporodnak, a hideg elmúltával újra aktivizálódnak.

Tavaszi-nyári tarló kezelésére: a melegebb, szárazabb időben való alkalmazásra illetve magasabb lignin tartalmú maradványok bontására fejlesztettük ki a GeoLignoCell nevű szárbontó készítményt. Az új termék az elődje kiváló tulajdonságait megtartva 2022-ben  kapott engedélyt.

Az 1-2L/ha dózisban is hatékony GeoLignoCell tarlóbontó készítmény termékösszetételének köszönhetően a nehezen bomló, magasabb lignin tartalmú repce, búza és kukorica szármaradványok esetében is hatékony. Mivel a tarlómaradványok magas C:N aránya miatt rövid időn belül a nitrogén válik limitáló tényezővé a táblán, így a pentozán hatás csökkentéséért a termékben található nitrogénkötő Azotobacter beijerinckii felel.

 A szárbontásban domináns Cellvibrio fulvus munkáját a Pseudomonas fluorescens és Bacillus amyliloquefaciens is segíti, melyek a foszfor gyors hozzáférhetőségét is biztosítják a kultúrnövények számára.

A termék jellemzője, hogy széles eszköztára van (antibiotikumok, szideroforok) a csírakori növény patogének, a gyökérnyak befűződését és palántadőlést okozó baktériumok és gombák ellen is.

A hasznos talajbaktériumok segítségével felgyorsított szárbontás előnyei szinte azonnal – akár pár hónapon, egy éven belül – érvényesülnek, de a rövid távú előnyökön messze túlmutatva, a talaj termőerejének fenntartása hosszú távon unokáink érdeke.

A talaj szerves szénkészlete, a humusz az elhalt mikrobiális sejtekből és anyagcsere termékekből halmozódik fel, oly módon, hogy ezek a parányi élőlények „megeszik” a növények gyökereit, szármaradványait és a gyökérváladékokat, és nem pedig magukból a növényekből, mint azt korábban feltételezték. Mára bebizonyosodott, hogy a talaj termékenységét adó humuszanyagok képződésében vezető szerepe a mikrobaközösség változatos összetételének van és nem az agyagásványi összetételnek (talajtípusnak) vagy a termesztett növény fajtájának és élettanának.

Versenyképes termelés viszonyai között a mikrobiológiai talajoltás az egyetlen módja, hogy pótoljuk azokat a mikrobákat, amik hatást gyakorolnak a humusz képződésre, a gyors és intenzív szárbontásra, valamint a talajban található lekötött tápanyagok növények számára történő felszabadítására.

   

Kiindulási anyag

3 nap után

7 nap után

14 nap után

 Cellulóz bomlásának folyamata GeoCell-1 baktériumokkal

Szili Martin (Natur Agro)

Minden befektetett munkát a megtérülés reményében végzünk, kezdve az első talajműveléstől egészen a betakarításig.

A talaj fizikai szerkezetének javítása nemcsak a talajművelés okszerű alkalmazásával javítható, hanem egyes mikrobiológiai inputanyagok - így például a szárbontó baktériumok - is segíthetnek ebben: képesek javítani a talaj szerkezetét.

A legtöbb felhasználó elsősorban persze más okból használja a talajkezelőkben található baktériumokat: a növényi maradványok gyorsabb lebontása érdekében. A lebomlás következtében a tarló szerves anyagai segítik a humuszképződést. Mindemellett a lebomló szármaradványokból könnyen felvehető, viszonylag nagy mennyiségű foszfor és kálium, illetve kisebb mennyiségben mezo- és mikroelemek képződnek, ezzel is elősegítve a növény tápanyagszükségletek kielégítését. A növényi forrásból felszabaduló tápelemek mellett a készítményben és a talajban található mikroorganizmusok a kijutatott tápanyagok hasznosulását is elősegítik, ezzel hozzájárulva a termésszint növeléséhez.

A talajélet és a -szerkezet javításával képesek vagyunk a talaj vízgazdálkodását és tápanyagszolgáltatását pozitívan befolyásolni, ezzel segítve a növényeknek a hektikus időjárás által okozott stressz és az abból fakadó károk mérséklésében.

Azáltal, hogy a növényi maradványok rövidebb idő alatt bomlanak le a talajban, rövidebb ideig biztosítanak táplálékforrást a talajban áttelelő patogén szervezetek számára.

A cégünk által végzett kísérletekben több esetben kimagasló terméstöbbletet tudtunk elérni egy talajkezelés segítségével. A leghatékonyabb megoldásnak természetesen az évente, folyamatosan ismételt talajkezelések bizonyulnak. A 2022-es évben Beremenden, kukorica állományban végzett kísérletünk során Natur Nova (4 l/ha) és Gombaadalék (1 l/ha) készítmények felhasználásával 0,94 t/ha terméstöbbletet értünk el a kezeletlen kontroll állományhoz képest.

Kísérleti eredményeinket megismerheti ingyenes kiadványunkból. Ha termékeink felkeltették az érdeklődését, keresse tanácsadóinkat!

-an összeállítás-
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!