Május első napján több térségben is mínusz 5 és mínusz 7 Celsius-fok közötti hőmérsékleteket mértek, ami a fakadó szőlő számára gyakorlatilag végzetesnek számít. Az ország mintegy 50 ezer hektárnyi szőlőterületéből akár 20 ezer hektár is érintett lehet, ami példátlan arányú kiesést jelent. Ha csak két területet vizsgálunk akkor láthatjuk, hogy a Hajós-Bajai borvidéken lévő 1800 hektárból több mint 1500 hektár, a Kunság több mint 20 ezer hektárjából 15 ezer hektár szenvedett 100 százalékos vagy közel akkora fagykárt. Ez a nagyságrend nemcsak a borászatok idei működését nehezíti meg, hanem már most előrevetíti a következő évek problémáit is, hiszen a tőkék károsodása nem egyik napról a másikra regenerálódik. A termelők így nemcsak az idei bevételkieséssel szembesülnek, hanem azzal is, hogy a következő szezon sem indul majd tiszta lappal.

Váratlan csapást kapott Magyarország: sok helyen esélytelen volt a védekezés

A hajnali fagyok katasztrofális pusztítást végeztek a hazai, különösen a dél-alföldi szőlő- és gyümölcsültetvényeken.

A terepen dolgozó borászok beszámolói még látványosabban mutatják meg a helyzet súlyosságát. Koch Pálma, a Junibor Egyesület elnöke elmesélte, hogy a fagykárt követő órákban gyakorlatilag folyamatosan érkeztek a fotók a tagoktól, és szinte mindenhol ugyanaz a kép rajzolódott ki: teljesen elfagyott ültetvények, ahol alig maradt esély a regenerációra.

Teljesen kétségbeesett mindenki, olyan ültetvényeket láttunk, ahol gyakorlatilag 100 százalékos a fagykár. Ilyenkor már nincs miről beszélni, mert lehet, hogy a szőlő bizonyos esetekben képes regenerálódni, de most olyan mértékű volt a pusztítás, hogy az idei termés szinte teljesen kiesik

– fogalmazott Koch Pálma az Agrárszektornak.

Hozzátette, a problémát tovább súlyosbítja, hogy bizonyos hőmérsékleti határ alatt a védekezési lehetőségek is gyakorlatilag megszűnnek. Bár a gazdák különböző módszerekkel például füstöléssel, légkeveréssel, biostimulátorokkal vagy más technológiákkal próbálják mérsékelni a károkat, ezek csak enyhébb fagyok esetén lehetnek hatékonyak. Az idei extrém hideg azonban olyan szintet ért el, ahol ezek az eszközök már nem nyújtanak valódi védelmet, így a gazdák gyakorlatilag tehetetlenek voltak a természeti erőkkel szemben.

Mínusz egy-két foknál még lehet védekezni, de mínusz ötnél már teljesen mindegy, hogy mit csinál a gazda. Ilyen hidegben egyszerűen nincs eszköz a kezünkben, ráadásul ez nemcsak az idei évet érinti, hanem a következőt is

– mondta Koch Pálma, a Junibor – Fiatal Borászok Egyesületének elnöke az Agrárszektornak.

Egy este alatt 30 milliárdos kár érte a magyar borászokat: évtizedek óta nem volt ilyen

Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.

Koch Pálma arról is beszélt, hogy a helyzet azért is különösen kritikus, mert a borászatok nem elszigetelten működnek, a termelők gyakran vásárolnak egymástól szőlőt, így egy-egy térség kiesése az egész piacra kihat. Ha egyszerre több borvidéken is jelentős a terméskiesés, az nemcsak helyi problémát jelent, hanem országos szintű hiányhoz vezethet. Ez a láncreakció már most érezhető, hiszen sok termelő már most próbálja felmérni, honnan tud majd alapanyagot beszerezni, miközben mindenki ugyanazzal a problémával küzd.

Mindez komoly piaci feszültségeket is okozhat a következő időszakban. A kínálat visszaesése miatt a szőlő ára emelkedhet, ugyanakkor a bor árának emelése ennél jóval bonyolultabb kérdés. A borpiacon erős a verseny, sok a szereplő és a fogyasztás sem megfelelő mértékben növekszik, ez pedig így együttesen nem bírná el az áremeléseket. Így könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, ahol a termelési költségek emelkednek, de ezt a borászatok nem tudják érvényesíteni az áraikban.

Jelentős mértékű terméskiesés esetén a szőlő felvásárlási ára várhatóan emelkedik, ugyanakkor a megnövekedett alapanyagköltségek a bor fogyasztói árában csak korlátozottan érvényesíthetők. Rengeteg borászat van, nagy a verseny, és a költségeink folyamatosan nőnek, a palack, a munkaerő, minden drágul, miközben az áraink ezt nem tudják lekövetni.

A mostani helyzet különösen érzékenyen érinti a fiatal borászokat és gazdákat, akik eleve egy kiszámíthatatlan, sokszor kockázatokkal teli környezetben próbálnak meg érvényesülni. Az ágazatban régóta kihívást jelent a generációváltás, és az ilyen szélsőséges események tovább csökkentik a pálya vonzerejét. Bár sok fiatal elkötelezett és hosszú távon is ebben képzeli el a jövőjét, egyre többen gondolkodnak alternatívákban is, hiszen a megélhetés biztonsága egyre kevésbé kiszámítható

– fogalmazott Koch Pálma