Pusztított a fagy a magyar gyümölcsösökben: még nincs vége a veszélynek

Pusztított a fagy a magyar gyümölcsösökben: még nincs vége a veszélynek

Az áprilisi éjszakai fagyok legsúlyosabban a meggy, a szilva, valamint az alma ültetvényeit érintették, a máskülönben fagyérzékeny a kajszi és az őszibarack is szenvedett el károkat, de kisebbeket, mert a nagy termőterületeit most nem érintette a lehűlés. Elsősorban Észak-Magyarország és az ország középső része érintett, míg a Dél-Alföld és a Dunántúl összességében megúszta az áprilisi nagy fagyokat - még ha helyenként voltak is kártételek. A terméskiesés már biztos, de azt ma még megbecsülni sem lehet - sok múlik a fák regenerációs képességén és a következő hetek időjárásán.

A hónap elején érkezett sarkvidéki eredetű hideg hatására országszerte fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, helyenként akár a -8 fokot is elérve, igaz a különböző megyéket erősen eltérően érintette a több éjszakán át tartó lehűlés.

- mondta el az Agrárszektornak Apáti Ferenc. A FruitVeb elnöke kifejtette: a kártétel messze nem volt egységes az ország különböző térségeiben. Az északkeleti országrészt után lokálisan jelentősebb fagykárokat jelentettek Pest és Bács-Kiskun megyéből is, tehát az ország középső részén is érintette a gyümölcsültetvényeket a fagy. Ennek ellenére viszonylag jól megúszta a károkat a Dél-Alföld és a Dunántúl. A Dunántúlon is volt ugyan itt-ott fagy, de a Dunántúl, mint egy egységes nagy tájegység mérsékelt, lokális károkkal vészelte át azeket a napokat. 

Az áprilisi fagy azért is tudott helyenként komoly károkat okozni, mert minden érintett gyümölcsfaj a legérzékenyebb fenológiai állapotban volt. Ennek ellenére elmondható, hogy a meggy, a cseresznye és a szilva volt leginkább kitéve a fagykárnak, mert ezek teljes virágzási állapotban voltak szinte minden magyarországi régióban.

Az alma ugyan a Dunántúlon már virágzott, de ott nem volt érdemi, kiterjedt fagy. Északkeleten még közvetlenül a virágzás előtt állt, ebben a fázisban például a mínusz 3 fokot különösebb károsodás nélkül el tud viselni, de ahol mínusz 5, mínusz 8 fok volt, ott az almában is nagyon súlyosak a károk.

A Dunántúlon ugyan volt olyan ültetvény, ami elfagyott, de ez inkább lokális kárnak tekinthető, azon kevés dunántúli körzetek közé tartozott, amelyeket érintett a szokatlanul hideg éjszaka. Döntően tehát a Dunántúlon és a Dél-Alföldön nincs nagyobb gond a kajszival és az őszibarackkal sem. Ellenben Borsodban, ami a második legnagyobb kajszitermesztő körzetnek számít az országban, ott súlyos károk vannak a kajsziban is, mert még virágzásban volt.

Van olyan térség és van olyan fajta, ahol a virágok több mint 90 százaléka megsemmisült, de van olyan térség és fajta is, ahol 30-50 százaléknál nem látszik nagyobb kár. Ez utóbbi - ismerve a gyümölcsfák regenerációs képességét - akár még teljes termést is hozhat lehet. Az elnök szerint az már most biztos, hogy lesz jelentősebb terméskiesés, de ennek mértékét lehetetlen jelenleg megbecsülni. Ez lehet akár 30, akár 70 százalék is. Ezt már csak azért is nehéz megmondani, mert a fagy hatása később, a kötődési fázisban is jelentkezhet.

A szélgépek esetében a teljes virágzás időszakában mínusz 1 fok körül még hatékonyan lehet védekezni, ekkor még a teljesen nyitott virág is megvédhető, de mínusz 2 fok alatt már elkerülhetetlen bizonyos mértékű károsodás. 

Az ültetvényfűtési módszerekkel, mint a paraffingyertya, mínusz 4-5 fokig lehet védekezni, ha még nem indult be a virágzás, akkor akár mínusz 6 fokig is hatékonyak az ilyen módszerek. A fagyvédelmi öntözés ugyan ritka Magyarországon, de ez a leghatékonyabb módszernek számít, amely akár mínusz 7 fok esetén is hatékonyan képes megvédeni az ültetvényeket. A fagy által okozott kártétel azonban a lehűlés időtartamától is függ, vagyis ebben a kérdésben az is számít, hogy egy hideg éjszakán hány órán keresztül van kitéve a lehűlésnek az ültetvény.

Agrárminisztérium felhívta a figyelmet a kárenyhítési rendszerben tag, vagy tagságot most kezdeményező termelők aktuális feladataira. Javasolt, hogy aki fagykárt észlelt, mindenképpen tegye meg az elektronikus kárbejelentést, hiszen ez alapfeltétele annak, hogy – egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – az agrárkár-enyhítési rendszer keretében kompenzációt vehessen igénybe. Amennyiben valaki még nem tagja az agrárkár-enyhítési rendszernek, úgy a tavaszi fagy bekövetkezése után is van lehetősége csatlakozni, az egységes kérelem beadásakor - írja a Kormány.hu. Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 fok vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. A kárbejelentést fő szabályként a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Portfolio Agrárium 2025
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye
EZT OLVASTAD MÁR?