2024. május 21. kedd Konstantin

Mi a teendő kukoricában a sok csapadékot követően?

Agro Napló
Pótnitrogén kijuttatása szükséges! A nitrogén mineralizálódott része, az a forma, amelyet a növény fel tud venni, könnyen oldódik vízben. A csapadékvíz, ahogy a gravitáció hatására mozog lefelé, magával viszi. A folyamatos pótlás felgyorsítja a folyamatot, mert az újabb és újabb cseppek nyomása ellensúlyozza a kapilláris erő megtartó hatását.

A gondot fokozza, hogy a teljes felületre kijuttatott nitrogén műtrágyának a soroktól távolabb eső része anélkül szökik meg, hogy a gyökerekkel találkozna. Szintén (sajnálatos) fizikai jelenség, hogy a nitrogén nem mozog olalirányban. Ennek következtében a gyökerek később sem találkoznak a kijuttatott műtrágyával, mert mire oldalirányban is kifejlődnek, addigra a műtrágya hatóanyaga már nincs ott. Sajnos, az a helyzet, hogy a kukorica szempontjából a kimosott mennyiséget elveszettnek kell tekinteni. Valmennyi ugyan megtérül, amikor a gyökerek már nagyobb mélységbe érnek, vagy a szárazság visszahozza egy töredékét a kapiláris víz felfelé mozgásával, de ez tényleg csak egy töredék mennyiség. A kukorica N szükségletének döntő részét a felső 20-25 cm-es talajrétegből veszi fel, s ha itt nem áll rendelkezésre a tervezett terméshez szükséges mennyiség, akkor terméskieséssel kell számolni!

Mi a teendő? 

Nincs más, mint később, amkor az eső eláll, a talaj megszikkad, kultivátorral be kell húzni a hiányzó (elveszett) műtrágyát a sorok közé, valahova oda, ahol a munka idejében a legtöbb gyökér található, illetve, ahol néhány nap, egy-két hét múlva a legtöbb gyökér lesz. 

(Akinek a gyökérnövekedés természetéről még nem lenne tapasztalata, ne restelljen ásót ragadni, és óvatosan lefelé haladva néhány kukricanövény töve mellett, pótolja! Egy-két hét elteltével érdemes megismételni a gyakorlatot, s kiderül, hogyan kell a nitrogén útját tervezi a talajban!)

Ajánlatos a művelethez a kultivátort úgy beállítani, hogy kések lejjebb járjanak, mint ahova a műtrágyát adjuk. Ha  elvágjuk a gyökereket (nem túl közel a kukoricához, mert kidőlést okozhatunk!), azok éppen ott fejlesztenek majd friss gyökérszőröket, ahova nemsokára a műtrágya érkezik. Ezzel megnöveljük a műrtrágyafelvétel valószínűségét.

Gondolni kell arra is, hogy a kukorica a N hatóanyag 40%-át a virágzást közvetlenül megelőző időszaktól a termékenyülés és szemtelítődés idején veszi fel. Csapadékos nyárelőn a késleltetett N adagolásnak ezért lehet termésnövelő hatása. Nálunk azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy a hirtelen beköszöntő aszályban sekélyen, a felszín közelébe adott műtrágya hatástalan lehet. A kijuttatás technológiáját ezért a megszokottakhoz képest át kell gondolni, sőt, esetleg át is kell alakítani. (Erre a témára a következőkben még visszatérünk.)

A talajhőmérsékletről:

Minthogy az újabb esőket újabb lehűlések kísérik, számolhatunk a növények fejlődésének, így a gyökérzet növekedésének a lelassulásával is. Ezért hasznos lehet, ha nem a sorköz-műtrágyázással kezdjük a segítő beavatkozások sorát, hanem a növekedést serkentő, külnösen a levélen keresztül is felvehető formával készült foszfortartalmú levéltrágyák kijuttatásával. Azért kell a foszfort hangsúlyozni, mert hideg van, a talajok hőmérséklete az ország területének egy részén tartósan 10 °C alatt van, s ilyenkor lelassul a foszfor mobilitása (l.: OMSz talajhőmérséklet térkép)

Ha most belegondolunk, talán azok jártak jobban, akik spóroltak a vetés előtti műtrágyázással, s most nagyobb a keretük a pótlással kapcsolatos döntés során!

A talaj vízkészletéről:

Az OMSz átal május 13-án közzétett talajvíz állapot szerint a felső 20 cm nedvességtartalma helyreállt. A 0-50 cm-ig terjedő talajréteg állapota is jelentős javulást mutat, ám be kell számítani a felső rész nevességtartalmát. Abból kiderül, hogy a nedvesség nagyobb része még ott található. Az OMSz 0-50 cm-es talavízhiány térképe (l.: lejjebb) is azt mutatja, hogy van helye további csapadéknak. Nem kívánjuk a rövid időn belül ehulló nagyobb esőket, mert tudjuk, hogy a már tárgyalt kimosódást, másrészt a talaj levegőtlenedését is okozzák! A nagyobb szerves-anyag tartalmú, szerkezetes talajokon a veszély kisebb, mert a morzsás szerkezet vízmegtartó képessége és víz-levegő aránya mindig kedvezőb, mint az összetömörített vagy elporosított talajoké. 

 

A cserepesedésről 

A nagyobbb mennyiségű csapadék következménye a felszín cserepesedése. (Előző "Behűtöttek" című hírlevelünkben már volt szó róla.) Kisebb a veszély a már említett mozsás szerkezetű talajok esetében, de a kitartó eső cseppjei végül ott is győzedelmeskedhetnek. 

A cserepesedés következménye a hiányos kelés, mert a növények vontatottan kelnek a hidegben. A tápanyag tarttalékok kimerülnek, amire át kellene törni a megkeményedett felszínt. Fokozza a nehéz kelést, hogy a felszín közelében a növények már érzékelik a fényt, s kibontják a sziklevelet. A kibomlott sziklevelű növény nem képes áthatolni a kérgen, s a felszín alatt néhány napig még "tekereg", majd elpusztul. Küllőskapázás, hengerezés hatására a kérgek nagy részét meg lehet törni, s a növények egy része kikelhet. Az  ilyen meggyötört, elfáradt növényektől azonban megfelelő teljesítményt már nem várhatunk. Egy gyors újravetés még nagyobb eredményt hozhat. A hideget jobban viselő, jó early vigorral rendelkező hibridek és erős életképességgel rendelkező vetőmagok után kisebb lehet a kelési hiány.

A posztemergens gyomirtásról:

Igazi veszély a gyomok túlfejlődése! A megnövelt adagot, vagy az agresszívebb hatóanyagot a kukorica is megszenvedheti. Ajánlatos, hogy a noövényvédő szakaemberek táblánként és a tényleges gyomösszetétel és a gyomok/kultúrnövény fejlettség ismeretében hozzanak döntést mind az adagolásról, mind a kombinációról!

Igaz, hogy nincs pollanatnyilag frissítve, de lagalább a gyomismertetben segíthet a "Vegyszeres gyomirtás képekkel" táblázatunk.

Mocskospajor, talajlakók:

A posztemergens gyomirtás egyúttal a mocskospajor fertőzés megelőzésének is eszköze. Ha az adott táblán észlelhető a vetési bagolyelpe rajzása (a fénycsapda már fogja!), célszerű a rovarolő szert is adagolni a gyomirtó szerrel együtt. (Mint ismeretes, a lepke a széleslevelű gyomokat részesíti előnyben peterakáskor, s a hernyók innen terjednek át a kukoricára, amikor a gyomok elpusztulnak.) Galériánkat érdemes felkeresni a lepke, a hernyó és a kárkép azonosítása szempontjából!)

A drótféreg és a kukoricabogár lárva kártétele - ahol előfordulnak - várhatóan kisebb lesz annál, mintha maradt volna a száraz időjárás.  A drótféreg esetében azért, mert nem kényszerül a szomját oltani a kukoricából, a kukoricabogár lárva kártétele után viszont a kukorica gyorsabban regenerálja a gyökereket. (Kukoricabogár lárva kártétel esetében nincs szükség a kukorica fentebb említett "gyökérmetszésére", mert ezt a lárvák "szívességből" elvégzik!)

A levéltrágyázásról:

Sokan említik, hogy a levéltrágyát is ilyenkor célszerű kiadni. Az én kalkulációm szerint az így kiadott levéltrágyának kevesebb (esetleg jóval kevesebb), mint egy tizede kerül a kukoricára, tehát célszerűbb külön menetben és más technológiával levéltrágyázni a kukoricát! Feleselges önáltatás, hogy ami a talajra kerül, az is ott van a táblában, "majd a gyökerén keresztül felveszi". Annyi igaz, hogy ott van, de ott is marad. Nem sok értelme van, kidobott pénz! (Vannak ötleteim az így elkótyavetélt milliók hasznosabb elköltésére!) Tehát, a levéltrágyát a kukoricának ebben a fejlődési stádiumában a sorokra kell kiadni, nem teljes felületi permetezéssel!

Válaszokat, megjegyzéseket ide kérünk: Reagálok! Tudtad? A visszajelzés a kommunikáció oxigénje!

Forrás: Kukorica Barométer
www.magyarkukoricaklub.hu
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Csend van a búzapiacon

Csend van a búzapiacon

Az elmúlt időszakban a hazai malmok keresték a búzát, de ez lefutott, most csend van a piacon – nyilatkozta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabon...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06