Bár a hétvégén jelentős csapadék hullott a Balaton térségében, a tó vízszintje mindössze két centiméterrel emelkedett, így jelenleg 31 centiméteren áll.
A tartós szárazság miatt a gyümölcsfáknak még késő ősszel is szükségük lehet az alapos öntözésre.
A pusztító aszály és a zuhanó felvásárlási árak egyszerre lehetetlenítik el a hazai termelőket.
A gyakori felszíni öntözés helyett a gyökérzóna ritkább és alapos átnedvesítésére van szükség.
A csapadék ellenére a talaj szárazsága miatt több térségben még el sem tudták kezdeni az őszi vetést.
Szingapúr természetes édesvízkészlet hiányában egy egyedülálló vízgazdálkodási stratégiával készül a jövőben várhatóan megduplázódó vízigény kielégítésére.
A 2026-os extrém nyári aszály átírta a mezőgazdasági naptárt, így az őszi káposztarepce vetését idén már kizárólag a talajnedvesség alakulása határozza meg.
Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
Az esővíz hasznosítása több ezer éves gyakorlat, éppen ezért érdemes lehet foglalkozni vele.
A legnagyobb területen vetett hazai szántóföldi növényünk, a búza eddig viszonylag jól helytállt a felmelegedéssel szemben.
A déli térségekben továbbra is akadozik a betakarítás, a kínálat szűkül, az értékesítés pedig egyre bizonytalanabb.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
A 2026-os év rendkívüli kihívások elé állítja a magyar szőlészeket és borászokat.
Hazánk úgy válik szárazabb éghajlatúvá, hogy közben alig csökken az éves csapadékösszeg.
A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok.
Egy átlagos családi ház tetejére még most is évente több tízezer liter csapadék hullik.
Az aszályok miatt sokan úgy érzik, már nincs mit összegyűjteni, egy átlagos családi ház tetejére ma is évente több tízezer liter csapadék hullik.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták, a Dunántúlon a többség tovább működtetné a jégkármérséklő rendszert.
A HungaroMet legfrissebb adatai szerint az elmúlt tíz napban tovább romlott a helyzet.
