Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
Az esővíz hasznosítása több ezer éves gyakorlat, éppen ezért érdemes lehet foglalkozni vele.
A legnagyobb területen vetett hazai szántóföldi növényünk, a búza eddig viszonylag jól helytállt a felmelegedéssel szemben.
A déli térségekben továbbra is akadozik a betakarítás, a kínálat szűkül, az értékesítés pedig egyre bizonytalanabb.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
A 2026-os év rendkívüli kihívások elé állítja a magyar szőlészeket és borászokat.
Hazánk úgy válik szárazabb éghajlatúvá, hogy közben alig csökken az éves csapadékösszeg.
A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok.
Egy átlagos családi ház tetejére még most is évente több tízezer liter csapadék hullik.
Az aszályok miatt sokan úgy érzik, már nincs mit összegyűjteni, egy átlagos családi ház tetejére ma is évente több tízezer liter csapadék hullik.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták, a Dunántúlon a többség tovább működtetné a jégkármérséklő rendszert.
A HungaroMet legfrissebb adatai szerint az elmúlt tíz napban tovább romlott a helyzet.
Lassan már a csapból is ez folyik: az esővizet helyben kell tartani! Miért halljuk ezt egyre többször? Kevés a csapadék, ezen felül egyre gyakrabban nagy intenzitással is jön.
A napsütéses idő és kánikula tovább szárítja a biomasszát és a napokban sem várható elegendő csapadék.
Megtudtuk, hogy az előrejelzések szerint hogyan fogja érinteni a klímaváltozás a kontinenst.
Egy évnyi csapadék hiányzik a földekről a téli aszály miatt: ez nemcsak a vízügy, de a mezőgazdaság számára is komoly gondokat okoz.
A decemberi nagy havazások mindenkit reménnyel töltöttek fel, hogy végre lesz csapadék, és a talajokból a hiány pótolva lesz. Amit azonban azóta látunk, az elmaradt a feltöltő mennyiségtől.
Az éghajlatváltozás egyre súlyosabb kihívások elé állítja a hazai vízgazdálkodást.
Több mint egymillió hektáron, mintegy 18 ezer magyar gazda alkalmazza már sikerrel a mikrobiológiai talajoltást és a tarlóbontást.
