Noha a mindenkori májusi melegrekordot 2024-ben jegyezték fel, a vizsgált év átlaghőmérséklete is rendkívül magasnak bizonyult, és 1,42 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti időszak átlagát. A felmelegedés különösen Nyugat-Európát sújtotta, ahol az évszakhoz képest szokatlanul korai és intenzív hőhullámok alakultak ki. Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Írországban és Portugáliában egymás után dőltek meg a napi melegrekordok. A kutatók szerint ezek az adatok egyértelműen alátámasztják azokat a prognózisokat, amelyek alapján Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense.

A hőség mellett a csapadék rendkívül egyenetlen eloszlása is komoly kihívást jelentett. Miközben Európa jelentős területein, például Spanyolországban és Olaszországban, valamint az Egyesült Államok középső vidékein és Dél-Amerikában rendkívüli szárazság uralkodott, addig Törökországban, Bulgáriában és Moldovában áradások pusztítottak. Szintén szokatlanul sok csapadék hullott Észak-Amerika délkeleti részén, valamint Ázsia, Afrika és Ausztrália több régiójában is.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a helyzetet tovább súlyosbíthatja a Csendes-óceán térségében felerősödő El Niño jelenség. Ez a két-hét évente ismétlődő természetes éghajlati minta a passzátszelek gyengülésével és a felszíni tengervíz felmelegedésével jár együtt. Mindez a következő hónapokban várhatóan tovább növeli majd a globális átlaghőmérsékletet, felerősítve a szélsőséges időjárási kilengéseket, a pusztító aszályokat és a heves esőzéseket világszerte.