A hazai termelők 2026 tavaszán némileg átrendezték a vetésszerkezetet. A kukorica vetésterülete 675 ezer hektár alá csökkent, a napraforgóé viszont meghaladta a 810 ezer hektárt. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján a tavaszi vetésű növények mintegy 1,8 millió hektáros tervezett területének nagyjából a negyedével végeztek április közepére. A tavaszi búza és árpa vetése szinte teljesen befejeződött. A napraforgó és a kukorica esetében azonban jelentősek a regionális eltérések - írja az Agrárszektor.

A legnagyobb problémát továbbra is az időjárás okozza. Bár a március vége csapadékos volt, az április rendkívül hűvös és száraz maradt. A HungaroMet jelentése szerint a talaj felső rétege kritikusan száraz. A mélyebb rétegekből is helyenként 60-110 milliméternyi nedvesség hiányzik a víztelítettséghez. A 90 napos csapadékösszeg messze elmarad a sokéves átlagtól, bizonyos térségekben a tavaly áprilisi esőmennyiségnek mindössze a tizede hullott le. A szárazság mellett a hajnali fagyok is komoly stresszt jelentenek a fejlődő növények számára.

A megkérdezett gazdák borúlátóak az idei kilátásokkal kapcsolatban. A Fejér vármegyei EAG Zrt. szakembere szerint a korai vetésnek köszönhetően a magok még találtak némi nedvességet a talajban. Ennek hatására a körülményekhez képest jól keltek ki, de a szárazabb területeken már tőhiányos az állomány. A csapadékhiány a növényvédelem hatékonyságát is jelentősen rontja. A napraforgónál elvégzett preemergens gyomirtás bemosó csapadék hiányában alig hozott eredményt. A cukorrépánál és a kukoricánál pedig már most megjelentek a kártevők. Bőséges és áztató esőzés nélkül idén borítékolható a gyenge termés, ráadásul az előrejelzések sem ígérnek kiadós csapadékot.

A vízhiány már az ország hagyományosan csapadékosabb részein, például Zalában is látványos. A Baki Agrocentrum Kft.-nél idén késve kezdték a kukorica és a szója vetését. A talajnedvesség megőrzése érdekében nagy területen alkalmazzák a forgatás nélküli (no-till) talajművelési technológiát. Ez a módszer jelenleg az őszi vetésű kultúrák életben tartását is segíti. Az árpa azonban a szárazság okozta stressz miatt már megkezdte a kalászhányást. A helyzetet egyelőre csak a hűvösebb időjárás teszi némileg elviselhetőbbé a növények számára, mivel a meleg hiánya lassítja a talaj további kiszáradását. A kártevők és betegségek elleni védekezés ugyanakkor folyamatos küzdelmet jelent a termelőknek, különösen az őszi káposztarepce esetében.