A friss vetésekre a gombák spórával szél útján könnyen átterjednek, így egyes területeken jelentős kórokozónyomásra lehet számítani.
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság.
A korábbi évekhez képest szárazabb időjárásnak köszönhetően jól haladnak az európai gazdák.
Nagyon sokat száradt a talaj felső rétege, csaknem egy hónapja nem hullott ugyanis számottevő csapadék hazánkban.
Váratlanul érte a vetőmagpiacot az árpa iránti fokozott termelői érdeklődés.
A TOP5 exportőr között vagyunk Európában, a búza és a kukorica hajtják a kivitelünket.
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
A legújabb felülvizsgálat megerősíti, hogy 2025-ben rekordmagas globális gabonatermelésre várható.
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
A reggeli gabonapelyhek és a puffasztott gabonák a feldolgozóipar termékei, amelyek gyors és kényelmes alnatívák.
A klorofill, a növények zöld színét adó pigment, nem csupán a fotoszintézis alapvető eleme, de egyre nagyobb szerepet kap számos iparágban is.
Nagy István a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Búzagyűjtő- és Kenyérünnepen veszélt a nyári aratás hazai eredményeiről.
Nehéz helyzetbe hozhatják a hazai gabonatermelőket a globális piacokon kialakult árak.
A kalászosok teljes termőterületének 69,9 százalékáról, mintegy 1 millió hektárról 5,5 millió tonna gabonát takarítottak be.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július harmadik hetében.
Minden évben az ország számos pontján végzünk fajtakísérleteket, hogy a legújabb és legmegbízhatóbb őszi búza-, árpa- és repcefajták teljesítményéről pontos képet tudjunk adni partnereinknek
Egyszerre kell kiaknázni a kedvező időszakokat és felkészülni az egyre szélsőségesebb körülményekre a gazdáknak.
Az őszi árpa aratása befejeződött, a búzának pedig több mint a felét betárolták.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
