Bár az elmúlt években jelentős források jutottak mezőgazdasági beruházásokra és támogatásokra, az ágazat korösszetétele nem mutat érdemi javulást. A pénzügyi ösztönzők mellett egyértelműen hiányzik a humánerőforrás-fejlesztés és a hatékony, modern agrárkommunikáció. Jelenleg ugyanis kifejezetten káros és torz kép él a köztudatban a szektorról, amit a különböző, sokszor egymásnak ellentmondó kommunikációs irányok csak tovább erősítenek. A politikai üzenetek gyakran túlfinanszírozott sikertörténetként mutatják be a mezőgazdaságot, miközben a szakmai szervezetek az érdekérvényesítés érdekében a környezeti és piaci nehézségeket, valamint a kitettséget hangsúlyozzák - olvasható az Agrárszektor Metszet rovatában.

Emellett túlzott fókusz helyeződik a hagyományőrző, archaikus elemekre is, amelyek elfedik a modern agrárium valódi technológiai hátterét. Ezek a hatások együttesen egy problémákkal terhelt, veszteséges és múltba révedő ágazat képét vetítik előre, ami érthető módon nem vonzó a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára.

A helyzet megváltoztatásához az agráriumról szóló valós információk célzott átadására van szükség, ebben pedig a szakmai szervezeteknek és maguknak a gazdáknak is sokkal nagyobb szerepet kell vállalniuk. A támogatási rendszerek működésével kapcsolatos technikai híreket érdemes lenne a belső szakmai csatornákra korlátozni a széles közvélemény helyett, megelőzve ezzel a túlzott támogatottság hamis látszatát. Ezzel párhuzamosan a támogatások pozitív eredményeit és a sikertörténeteket a jelenleginél jóval szélesebb körben kellene bemutatni a társadalmi elfogadottság növelése érdekében.

Emellett elengedhetetlen annak tudatosítása, hogy a mezőgazdasági termelés komoly üzleti tevékenység, a gazda pedig kockázatot vállaló vállalkozó, aki a munkájával teremti meg családja megélhetését. Ha sikerül felszámolni a gazdákkal kapcsolatos téves sztereotípiákat, és a mezőgazdaságot modern, stratégiai jelentőségű vállalkozói életformaként mutatjuk be, az lényegesen érthetőbb és vonzóbb üzenet lesz a fiatal generációk számára.

A tudatos vásárlói döntések ösztönzése érdekében határozottabban kell kommunikálni a hazai és az importtermékek közötti különbségeket, különös tekintettel a fenntarthatósági és bizalmi szempontokra, amelyek kifejezetten egybeesnek a fiatalok értékrendjével. A kommunikációt személyesebbé is kell tenni, mégpedig a mindennapi munka során születő valós történetek és életutak bemutatásával, elsősorban a közösségi médiában. A laikusok számára a személyes élményszerzés is kulcsfontosságú lépés. Az AGRYA korábbi sikeres programjaihoz, például a "Vesd bele magad!" vagy a "Vidék Kaland" kampányokhoz hasonló, kisebb kezdeményezések tömeges elindítása sokat segíthet a nem gazdálkodó lakosság agráriumhoz való kötődésének kialakításában.

Mivel a médiafogyasztási szokások alapvetően megváltoztak, indokolt lenne egy olyan agrárkommunikációs alap létrehozása, amely kifejezetten a szakmai szervezetek közösségi médiás, pozitív imázsépítő tevékenységét támogatná. Egy ilyen jól mérhető és összehangolható rendszer jelentősen hozzájárulhatna a szektor kommunikációs lemaradásának leküzdéséhez. Az agrárkommunikáció megújítására vonatkozó javaslatait az AGRYA-PVSZ már eljuttatta a szaktárcának, bízva abban, hogy ez a szemléletváltás hatékony eszköze lesz az ágazat generációs megújulásának.