A családi vállalkozás 2001 óta foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel és húsmarhatartással Kisorosziban. Jelenleg mintegy 300 hektáron gazdálkodnak, emellett közel ötven anyatehénből álló angus húsmarha-állományt is tartanak. A gazdaság összetett rendszerben működik: a borjúnevelés mellett hizlalással, vágással és húsértékesítéssel is foglalkoznak, termékeiket elsősorban a környező, nagyjából ötven kilométeres térségben értékesítik. A földeken főként kukoricát, búzát, napraforgót, repcét, lucernát és árpát termesztenek, de időnként szója és mák is bekerül a vetésszerkezetbe kísérleti jelleggel.

Bár a tavalyi év terméseredményei összességében kedvezően alakultak, ez a gazdaság pénzügyi helyzetén már jóval kevésbé látszott meg. Molnár Bence szerint ma már hiába sikerül jó hozamot elérni, az inputanyagok drasztikus drágulása és a stagnáló vagy alacsony felvásárlási árak szinte teljesen felemésztik a nyereséget. A gazda felidézte, hogy pályafutása első búzaértékesítési szerződését még 52 ezer forintos tonnánkénti áron kötötte meg, miközben ma az étkezési búza ára mindössze valamivel haladja meg a hatvanezer forintot. Közben azonban a gépek, alkatrészek és egyéb termelési költségek többszörösükre emelkedtek.

Véleménye szerint az agráriumban az árak már régen elszakadtak egymástól, így sok gazdálkodó a végén azt látja, hogy valójában a saját felhalmozott vagyonából finanszírozza a működést.

Molnár Bence szerint a legnagyobb problémát ma már nem kizárólag az időjárási szélsőségek jelentik, hanem az is, hogy a mezőgazdasági termelők egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a felvásárlási rendszerrel és a kereskedelmi láncokkal szemben. Úgy látja, az inputköltségek rendkívül gyorsan reagálnak az árfolyamváltozásokra és a nemzetközi piaci folyamatokra, miközben a terményárak ezt sok esetben nem követik le megfelelően. Emiatt számos gazdaság ma már csak különböző támogatások és külső források segítségével képes fenntartani a működését.

A húsmarhatartás jelenleg valamivel stabilabb helyzetben van, mint a szántóföldi növénytermesztés, de a gazda szerint az állattenyésztésben is érezhető, hogy minden az alapágazat teljesítményétől függ. Ha a növénytermesztés nehézségekkel küzd, annak előbb-utóbb az állattartásban is meglesznek a következményei. Az élőmunkaerő hiánya szintén komoly problémát jelent, ezért náluk már évekkel ezelőtt igyekeztek minél több munkafolyamatot gépesíteni.

Molnár Bence szerint azonban a legaggasztóbb jelenség az, hogy a fiatal generáció egyre inkább elfordul a mezőgazdaságtól. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon nehéz valódi perspektívát mutatni azoknak, akik most állnak pályaválasztás előtt. Úgy fogalmazott: sok fiatal egyszerűen nem látja, miért lenne érdemes ezt az életformát választania, amikor az ágazatban folyamatos bizonytalanság, magas kockázat és egyre kisebb jövedelmezőség tapasztalható.

Tapasztalatai alapján a folyamat már helyi szinten is jól látható. Egyre több kisebb gazdaság hagy fel a termeléssel, földjeik pedig fokozatosan nagyobb szereplőkhöz kerülnek. A gazda szerint ugyanaz a koncentrációs folyamat zajlik vidéken is, mint országos szinten: míg korábban a néhány száz hektáros gazdaságok stabil szereplőnek számítottak, ma már sokszor ők is nehéz helyzetbe kerülnek.

Eközben a több ezer hektáron működő nagyvállalkozások könnyebben tudják kigazdálkodni a növekvő költségeket és alkalmazkodni a piaci változásokhoz. Molnár Bence ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nehézségek ellenére továbbra is próbálnak alkalmazkodni és fejlődni, még ha egyre szűkülő mozgástér mellett is. Szerinte azonban hosszabb távon komoly kérdés, mi marad a magyar mezőgazdaságból, ha a családi gazdaságok és a fiatal gazdák fokozatosan eltűnnek az ágazatból.