Az Európai Unió legfontosabb agrárkereskedelmi partnere 2025-ben az Egyesült Királyság volt, amely az uniós mezőgazdasági export 23,3 százalékát fogadta be, összesen 55,6 milliárd euró értékben. A második legnagyobb exportpiac az Egyesült Államok volt 28,5 milliárd euróval és 12 százalékos részesedéssel, ezt követte Svájc 13,5 milliárd euróval, valamint Kína mintegy 11,6 milliárd eurós forgalommal. Az Eurostat szerint a legtöbb partnerország részesedése csak kisebb mértékben változott 2024-hez képest, ugyanakkor az Egyesült Államok részesedése 0,8 százalékponttal csökkent, részben az egyes mezőgazdasági termékekre bevezetett vámok miatt.
Az importoldalon Brazília bizonyult az EU legnagyobb beszállítójának: az unió mezőgazdasági importjának 8,5 százaléka érkezett onnan, összesen 18,2 milliárd euró értékben. Az Egyesült Királyság 17,1 milliárd euróval, az Egyesült Államok 13,3 milliárd euróval, Kína pedig 10,9 milliárd euróval szerepelt a legfontosabb importpartnerek között. Az Eurostat kiemelte, hogy Ukrajna részesedése az uniós agrárimportban 6,7 százalékról 5 százalékra csökkent, miután lejártak a korábban biztosított kereskedelemkönnyítő intézkedések.
Mennyiségi szempontból az EU 2025-ben 131 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált, míg az import mennyisége elérte a 154 millió tonnát. A teljes agrár-külkereskedelmi forgalom 2015 és 2025 között éves átlagban 0,9 százalékkal nőtt. Ezen belül az import volumene évente átlagosan 1,8 százalékkal emelkedett, miközben az export mennyisége enyhe, 0,1 százalékos csökkenést mutatott. Az agrár-külkereskedelmi termékek négy fő kategóriába sorolhatók: állati eredetű termékekre, növényi termékekre, zsírokra és olajokra, valamint feldolgozott élelmiszerekre. Az exportban továbbra is az élelmiszerek domináltak, amelyek az összes kivitel 57 százalékát tették ki.
Ezt követték az állati eredetű termékek 20 százalékkal, a növényi termékek 18 százalékkal, míg a zsírok és olajok 4 százalékos arányt képviseltek. Az importban ugyanakkor a növényi termékek voltak túlsúlyban 39 százalékos részesedéssel, megelőzve az élelmiszereket, az állati termékeket és a zsírokat, olajokat. Az állati eredetű termékek esetében az EU továbbra is jelentős kereskedelmi többlettel rendelkezik. 2025-ben az export értéke 3,1 százalékkal nőtt, míg az import 10,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
Ennek következtében az ágazat kereskedelmi többlete ugyan csökkent, de továbbra is közel 10 milliárd eurót tett ki. Az exporton belül a hús és ehető belsőségek, valamint a tejtermékek és tojások képviselték a legnagyobb arányt. Az importban ezzel szemben elsősorban halak és tengeri eredetű termékek domináltak.
A növényi termékeknél ezzel szemben tartós kereskedelmi hiány figyelhető meg az Európai Unióban. A deficit 2015 és 2025 között folyamatosan nőtt, és tavaly már elérte a 38,8 milliárd eurót. Az export ugyan 1,9 százalékkal bővült 2025-ben, az import azonban ennél jóval gyorsabban, 10,6 százalékkal nőtt. A legnagyobb exportterméket a gabonafélék jelentették, míg az importban az ehető gyümölcsök és diófélék képviselték a legnagyobb arányt. Az EU legfontosabb növényi exportpiaca az Egyesült Királyság volt, míg a legnagyobb importforrás Brazília maradt.
A zsírok és olajok kereskedelmében szintén hiány alakult ki: az export értéke 10 milliárd euró volt, míg az import elérte a 16 milliárd eurót. Az export 2025-ben jelentősen, több mint 11 százalékkal csökkent, miközben az import tovább emelkedett. Az EU legnagyobb exportpiaca ezen a területen az Egyesült Államok volt, míg az import legnagyobb része Ukrajnából érkezett.
A feldolgozott élelmiszerek, italok és dohánytermékek továbbra is az uniós agrár-külkereskedelem legerősebb szegmensét jelentették. Az export értéke 136 milliárd eurót tett ki, ami jóval meghaladta a 76 milliárd eurós importot, így az EU ezen a területen 60 milliárd eurós kereskedelmi többletet ért el. Az exportban a legnagyobb részt az italok, szeszes italok és ecet képviselték, míg az importban a kakaó és kakaókészítmények domináltak. Hosszabb távon az élelmiszerek és italok exportja gyorsabb ütemben bővült, mint az import, ami tovább erősítette az EU pozícióját a feldolgozott agrártermékek globális piacán.
