2025 a szakma szerint „fekete év” lett, hiszen Magyarországon soha nem mértek még ilyen alacsony almatermést, mint most.
Az agrárexport értéke 7,4 százalékkal mérséklődött, az import lényegében változatlan maradt, így az egyenleg 32 százalékkal gyengült.
Olvasónk 549 forintért talált chilei szőlőt a boltban, a magyar áru szeptemberben is drágább - mutatjuk a fotót.
Kína három hónappal meghosszabbította a marhahúsimportra vonatkozó vizsgálatát, ami átmeneti megkönnyebbülést jelent a globális beszállítók számára.
Közelebb került az USA és az EU a kereskedelmi megállapodáshoz, valószínűleg a Trump által favorizált génmódosított szója is szerepet kapott az alkuban.
Spanyolországban 24 százalékkal nőtt a Marokkóból származó zöldség-gyümölcs import az első negyedévben.
Amerika sokallja a koreai szigort a marhahús és a GMO termékek esetében, és az enyhítést szorgalmazza.
Már a rendelkezés célját is hibásnak tartja az OKSZ, ráadásul boltbezárásoktól és az import bővülésétől is tartanak.
Lengyelország mellett a csehek, a románok, a horvátok és a szlovének sem szállíthatnak Magyarországra marha- és sertéshúst.
Az EU büntetővámokat vet ki az orosz és belarusz importra, de azt várja, hogy csökken a függőség és megerősödhet az uniós gyártás.
Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága hétfő este támogatta a Bizottság javaslatát.
Az élelmiszer-biztonsági intézkedések szigorítása azért kell, hogy felkészüljenek egy esetleges hosszú távú kereskedelmi háborúra az USA-val és a növekvő geopolitikai kihívásokra.
Új szintre lépnek a magyar-észak-macedón agrárkapcsolatok, ezzel mindkét fél sokat nyerhet.
A németek kijelentették, hogy egyes korlátozó intézkedéseket, köztük az állatszállítás bizonyos korlátozásait nem hosszabbítják meg.
Nem csak termelésben, hanem feldolgozásban is nagy szereplő Ukrajna, akivel szemben fel kell venni a versenyt.
A kedvezőtlen piaci viszonyokat súlyosbítja a nagyarányú kínai importdömping.
Jócskán megugrott az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelme az év első felében.
A Copa-Cogeca főtitkár-helyettese szerint az élelmiszertermelésnek a jelentőségéhez méltó figyelmet kellene kapnia, a Mercosur-egyezményt pedig továbbra is ellenzik.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
