2025. november 19. 05:59
Meglepő, milyen növényt termel a magyar gazdaság: állítják, megéri
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
2025. december 5. péntek Vilma
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
Az utóbbi években drasztikusan megemelkedtek a gépek, építőanyagok és szolgáltatások árai, miközben a termények felvásárlási ára ezt messze nem követte.
A Fruitveb nyílt levél formájában fordult Lantos Csaba Energiaügyi Miniszter Úrhoz.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
Az új technológiák, a vetésszerkezet tudatos átalakítása és a fiatalabb generációk szakmai felkészültsége mind kulcsa lehet a fenntartható működésnek.
A harmadik negyedévben is stagnált a magyar gazdaság az előző három hónaphoz képest.
Az indiai gazdák reményeit meghiúsították a betakarítás előtti heves esőzések, amelyek jelentős károkat okoztak a termésben.
Új, online kurzust indít a Nestlé és az SBA, amely a talajmegújító mezőgazdaság gyakorlati alapjait ismerteti meg fiatal magyar gazdálkodókkal.
Sok gazdaság érdeklődik a vöröshagyma termesztése iránt, mivel számukra ez a kultúra nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtet.
Az elmúlt időszakban a gazdálkodást nemcsak az időjárás, hanem a járványok is erősen befolyásolták.
Manapság nagyjából 20-30 kertészet működik a biointenzív elvek alapján Magyarországon.
Manapság kell valami élmény is az embereknek, és ezért az agroturizmus egyre nagyobb teret hódíthat magának.
A jövőben bizonyos termelők és vállalkozók kedvezőbb feltétekkel igényelhetik a fix 3%-os kamatozású lakáshitelt.
A gazdaságátadási pályázatok harmadát a NAK ingyenes segítségével adták be a termelők
A szakember szerint most nem beszélni kell, nem interjúkra van szükség, nem bírságolni kell, hanem neki kell menni fűrésszel és markolóval ezeknek a területeknek, amíg nem késő!
Nagyon komoly érdeklődés kíséri a generációváltást segítő jogi és pályázati lehetőségeket.
A húshasznú szarvasmarha-tartás stabil alapot adhat a magyar mezőgazdaságban, de a kihívások itt sem kerülik el a gazdákat.
A magyar mezőgazdaságban egyre sürgetőbb kérdéssé válik a generációváltás, ezért változásra van szükség.
Fél évvel a ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése után újraindulnak a korábban kiürített Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarhatelepek.
Az ukrán mezőgazdaság sokkal összetettebb, mint ahogy az EU-ban gyakran ábrázolják.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
